A tavaszi szezonban gyakori a megfázás, ugyanakkor a növények virágzása sokaknál okoz allergiát is. Mivel a két betegség tünetei hasonlóak, nehéz eldönteni, hogy pontosan melyikről van szó - ez azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő, hatékony kezelésben részesüljünk. A két kór közötti legfontosabb különbség, hogy míg a megfázást emberről emberre terjedő vírusok okozzák, addig az allergia a levegőben terjedő pollenek miatt alakul ki. Ezt azért fontos tisztázni, mert ez az oka annak, hogy bár a tünetek hasonlóak, a két állapot nem gyógyítható ugyanazzal a kezeléssel - írja a HealthDay.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet kutatói szerint ha rostokban gazdag diétát követünk, 22 százalékkal csökkenhet az esélye annak, hogy szívbetegségek, légzőszervi betegségek vagy egyéb más súlyos egészségügyi problémák miatt veszítsük életünket. A rostok mindemellett csökkentik a szívbetegségek, a rákos elváltozások, a cukorbetegség és az elhízás kialakulásának esélyét is, valamint segítik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, a vércukorszintet és a vérnyomást is. Ezek a tulajdonságai mind elősegítik a fogyást, és megakadályozzák, hogy a szervezetben gyulladás alakuljon ki - írja az Archives of Internal Medicine.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (U.S. Food and Drug Administration, FDA) szerint a sóoldattal és szilikonnal töltött mellimplantátumok hozzájárulhatnak egy ritka daganatos betegség, az anaplasztikus nagysejtes limfóma (ALCL) kialakulásához. Annak érdekében, hogy fény derüljön arra, hogy a kapcsolat mennyire erős, kutatásokba kezdenek a Hivatal munkatársai. A kutatók az 1997 januárja és 2010 májusa között megjelent, a témába vágó tanulmányokat vizsgálták meg. Kiderült, hogy az ALCL kialakulása megtörténhet az implantátum mellett megmaradt hegekben - írja a HealthDay. Ennek a tumornak a kialakulása azonban önmagában nagyon alacsony.

A tudósoknak sikerült azonosítaniuk azt a mechanizmust, amely az élet minden formájában ellenőrzi a belső, 24 órás biológiai ritmust. A megállapításnak köszönhetően fény derülhet arra, hogyan sérül a váltott műszakban dolgozó emberek biológiai órája, és az olyan betegségek eredetét is megtalálhatják, mint például a cukorbetegség, a depresszió vagy a rák.

Azzal egy időben, hogy az amerikai lakosság körében az elmúlt években csökkent a stroke okozta halálesetek száma, a HIV betegeknél éppen az ellenkező folyamatot figyelték meg. A kutatók szerint ez felveti a lehetőséget, hogy a betegség kezelésére használt gyógyszerek okozzák a kockázatnövekedést.

A legújabb, európai kutatók által elvégzett tanulmányok során állatmodellek segítségével próbálták jobban megérteni a szklerózis multiplex (SM) mögött álló okokat. Az eredmények eddig biztatóak: úgy tűnik, hogy az immunsejtek és az idegsejtek közötti közvetlen interakció jelentős szerepet játszhat a betegség kialakulásában.

Ha a beteget a rákterápia előtt egy-két nappal súlyos stressz vagy megpróbáltatás éri, az befolyásolhatja az orvosok munkáját, mivel csökkentheti a kezelés hatékonyságát - állítják a kutatók. Arra is figyelmeztettek ugyanakkor, hogy nem csak a lelki nyomás befolyásolhatja a gyógyulást, hanem a fizikai megerőltetés is.

A WHO átdolgozta a HIV fertőzések terápiájának vezérfonalát. A lényeg a terápia korábbi elkezdése, mert a „betegbarát” antiretrovirális gyógyszerek alkalmazása megerősíti az anya-gyermek átvitel prevencióját. A WHO ezentúl a szoptatási időszakban ajánlja először a gyógyszerek alkalmazását. Az utolsó irányelvek 2006-ból származnak, amikor a WHO az antiretrovirális terápia megkezdését még akkor javasolta, ha a betegnél már jelentkeztek az immungyengeség első tünetei.

Valószínűleg biológiai okai vannak annak, hogy a nőket gyakrabban érintik a különféle stressz okozta pszichés zavarok és a depresszió, mint a férfiakat. Állatokon végzett kísérletek során ugyanis kiderült, hogy a nők rosszabbul viselik a stressz által kiváltott hormonok jelenlétét már akkor is, ha szervezetükben alacsony az anyag szintje, a magas koncentrációhoz pedig sokkal nehezebben alkalmazkodnak a férfiaknál.

Részben az agy szabályozza a koleszterin mennyiségét, ami a véráramban kering, derült ki egy egereken végzett tanulmányból. Az új eredmények ellentmondanak az eddigi elképzeléseknek, hogy a koleszterin szintjét kizárólag az szabja meg, mit eszünk, és hogy mennyi koleszterin termelődik a májban.
A Nature Neuroscienceben megjelent amerikai tanulmányban megállapították, hogy az agy éhség hormonja úgy működik, mint egy 'távirányító' a koleszterin számára, ami a testben utazik.

Mintegy három millió ember szenved ma Magyarországon a szezonális szénanáthától (allergiás rhinitis), amelynek ismert, és sokunk által elszenvedett tünetei hónapokon keresztül befolyásolják életminőségünket. A szénanátha tünetei a betegeket jelentős mértékben akadályozzák mindennapos tevékenységükben, feladataik ellátásában, levertséget okoznak, gátolják a szellemi teljesítményt, de befolyásolhatják a társasági programokat, sporttevékenységet és a táplálkozást is.

A chili egyik „erős” hatóanyaga nyújtott segítséget a fájdalomkutatóknak a szervezetben speciális fájdalmat kiváltó folyamatok felfedezésében. A Texasi Egyetem kutatói ugyanis találtak egy olyan anyagot, mely hasonlít a chiliben lévő kapszaicinre, és fontos szerepet játszik az emberei szervezetben a fájdalom kialakulásának folyamatában.

Bonni vizsgálatok megállapították, hogy a fiataloknál a túlzott soványság hatékony kezeléséhez döntő fontosságú, hogy már a terápia kezdetén súlygyarapodást érjenek el. A több súly hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek a terápiát eredményesen végig tudják csinálni.

Az ABC tudósított egy olyan kislány esetéről, aki a rendszeres ellenőrzések ellenére szem nélkül született. A betegség nagyon ritka, ultrahanggal azonban képtelenség kiszűrni.