Az utóbbi időben lekerült a napirendről az eurózóna adósságválsága, ezt az időt akarják kihasználni az uniós tagállamok, hogy tovább csiszolják a közös válságmentő alapjuk működését. A piaci kedélyek lenyugvásának hatásaként estek vissza a 10-éves portugál hozamok ismét a 7 százalékos küszöbérték alá, jelenleg olyan 6.76 százalékon forognak. Ez tükrözi vissza azt a meggyőződést, hogy a portugálok képesek lesznek finanszírozni adósságukat a tőkepiacokról.

A portugál kormányfő mai bejelentése szerint , mindent meg fognak tenni azért, hogy elkerüljék a pénzügyi segítséget. José Sócrates egyben bejelentette, hogy az országnak sikerült tavaly a 7,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél alatt maradnia.A kormányfő, aki ennek kapcsán megerősítette, hogy országa nem kér külső segítséget, adósságai finanszírozását a piacról oldja meg. Egyúttal kijelentette azt is: a híresztelések, hogy Portugáliára nyomás gyakorolnának a segítségkérés érdekében, ártanak az országnak, csak a spekulánsoknak kedveznek.

Új csúcsot állított be az aranyár, ugyanis elérte az 1300 dolláros unciánkénti szintet, amelyet már sokan előre vetítettek. A drágulás nem meglepő, mivel a dollár megint elkezdett gyengülni az euróval szemben, ilyenkor pedig a befektetők általában a biztonságosnak hitt arany felé fordulnak, ráadásul erősödtek a globális gazdaság kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok.

Világszerte jelentős mértékű növekedést ért el az elektronikai piac (szórakoztató elektronika, IT, fotó és telekommunikáció) a 2010-es év első negyedévében. A piac 85 százalékát kitevő top tíz termékkategóriából nyolc kategóriának növekedett a forgalma a 2009-es év első negyedévi eredményeihez képest. Hazánkban a nyolc termékcsoportból mindössze csak három tudott növekedni: a mobil-, és okostelefonok, valamint a hordozható számítógépek.

Így lehetne jellemezni a tegnapi kereskedési hangulatot, amely persze ismét hemzsegett a túlzott piaci reakcióktól. Az például nehezen magyarázható, hogy egy nem számottevő spanyol pénzintézet jegybanki kimentése miatt kezdjenek el zakózni a tőzsdék, köztük az OTP részvényei egy 10 százalékos zuhanással.
Márpedig ez történt, és bár igaz, hogy kiegészíti a képet négy további spanyol takarékbank, amelyek összeolvadásukat kezdeményezték a feszült időszak átvészelése érdekében, de azért az érdekes, hogy ezt összekötik az egyes euróövezeti államok adósságproblémáival.

A német ZEW gazdasági hangulat index májusban a várt 47 pontos szintnél is alacsonyabbra, 45,8 pontra süllyedt az áprilisi 53,0 pontról. A jelenlegi gazdasági helyzet megítélésének indexe viszont -39,2 pontról -21,6 pontra javult. Az előző havi emelkedés után újra csökkenést mutatott az index értéke, melyre korábban már hat hónapon keresztül példa volt.

Elemzők szerint Spanyolország lehet a következő válsággóc. A Financial Times által idézett szakértők azt mondják, hogy a helyi bankok kemény árháborúba fogtak a lakosság befektetéseiért, ami alááshatja az egész bankrendszert, ez Izlandhoz, Dubajhoz és Görögországhoz fogható pénzügyi vihart kavarhat.

Spanyolország lehet Görögország után a következő ország, amelyet leminősíthetnek. A Goldman Sachs elemzői szerint, ha a spanyol állam fizetésképtelenségének esélye hasonló mértékűre emelkedne, mint a görögé, az már az egész eurozóna pénzügyi stabilitását fenyegetné. A közgazdászok úgy látják: nagy az esélye annak, hogy a mediterrán országban elszabadul a költségvetés és az államháztartás hiánya.

A világgazdasági válság nyertesei közé tartozó fejlődő országok gyorsan magukhoz tértek a válság után és várhatóan az elkövetkezendő évtized gazdasági fejlődésének éllovasai közé fognak tartozni. A Pioneer Alapkezelő indiai és latin-amerikai vállalatok részvényeibe fektető nyílt végű befektetési alapjai az átrendeződő világgazdasági erőviszonyokra építenek.

Az UniCredit Csoport tanulmánya szerint a hangulat kedvező, bár a válság utáni teljes felépüléshez még idő kell. A hitelezésben továbbra is a hitelminőség jelenti a legfőbb akadályt. Az UniCredit Csoport szerint a banki aktivitás ismételt fellendülése 2011-től várható, a közép- és kelet-európai bankpiac hosszú távú kilátásai változatlanok.

Az idei év rossz pénzügyi számai csak jövőre jelenhetnek meg a céges minősítésekben, azok alapján pedig vélhetően még több vállalkozás kerül rosszabb kategóriákba. Ez a folyamat az általában alultőkésített közép-kelet-európai vállalkozásoknak egyáltalán nem kedvez, míg a tőkeerős multinacionális cégek tovább erősödhetnek.

Súlyos kockázatot jelenhet egészségünkre a munkahelyi bizonytalanság. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a válság miatt egyre rosszabb a helyzet, a magyarok az elmúlt években sokkal inkább szorongnak, melynek egyik lehetséges oka a jogbizonytalanság is lehet.

Világszerte jóval kevesebben próbálnak külföldön szerencsét a gazdasági válság kezdete óta: munka reményében történő kivándorlás üteme jelentősen lelassult – állítja a BBC.

A német nemzeti bank elnöke óvott a túlzott derűlátástól a pénzügyi válság leküzdését illetően és rámutatott arra, hogy a bankokra még nehéz idők várnak egyes vállalatok csődbejutása miatt. Utalt arra is, hogy a konjunktúra lassú élénkülését komolyan fékezheti a munkanélküliség erősödése.

1,4 milliárd svájci frankos vesztességet könyvelhetett el április és június között Svájc legnagyobb bankja, az UBS: a pénzintézet az év eleje óta 2,3 milliárdos deficittel számol.