Tíz lakosból kilenc gondolja úgy, hogy az egészségmegőrzés alapja a széles körű tájékozottság, mégis csak a magyar felnőtt lakosság 12 százaléka tájékozódik rendszeresen az egészség híreivel kapcsolatban – derül ki a Szinapszis Kft. legújabb, a WEBBeteg kérésére készített felméréséből.

A magyar felnőtt lakosság 12 százaléka rendszeresen és magától is keresi az egészségügyi híreket, betegségekkel kapcsolatos információkat. A megkérdezettek 41 százaléka állítja, hogy érdeklik az egészségügyi hírek és előfordul, hogy utána is néz egy-egy témának.

Kijelenthető, hogy a felnőtt lakosság 53 százaléka valamilyen módon aktív formában érdeklődik az egészség hírei iránt.

Ez az adat, bár lehetne pozitívabb, a prevenciós kampányok tekintetében nem tekinthető rossznak, hiszen a lakosság 53 százaléka minősül értő és befogadó alanynak az egészséggel kapcsolatos új információkra.

Az érdeklődés abszolút hiánya mindössze 4 százaléknyi embert jellemez, míg 43 százalék állítja, hogy bár nem keresi ezeket az információkat, mégis meghallgatja azokat.

Nemek tekintetében a hölgyek érdeklődőbbek, míg életkor alapján a 36-55 év közöttiek emelhetőek ki - közülük is főként azok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. A képzettség emelkedésével a tájékozódási hajlandóság is nő, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők 14 százaléka érdeklődik aktívan az új információk iránt.

Az egészségmegőrzés alapja a tájékozottság – a többség szerint

Tíz lakosból kilenc gondolja úgy, az egészségmegőrzés alapja a széles körű tájékozottság. Mindössze a lakosság 3 százaléka tagadja ezen állítás igazságtartalmát.

Érdekes megjegyezni, hogy még azok többsége is igaznak véli ezt az állítást, akik nem érdeklődnek a téma iránt.

A felnőtt lakosság 48 százaléka soha nem használja arra az internetet, hogy egészségügyi témákkal kapcsolatban tájékozódjon. Az aktív internetezők 62 százaléka viszont az egészségügy híreit is olvassa a világhálón.

Megállapítható az is, hogy döntően a fiatalabb korosztály érdeklődik az interneten az egészségügy hírei iránt, sokkal inkább döntő a kor ebből a szempontból, mint a krónikus betegség ténye.

Egészségi állapot - melyek a megbízható csatornák?

Egy képzeletbeli skálán, ha ötfokozatú osztályzatot kell adni a leghitelesebb egészségügyi állapottal kapcsolatos forrásnak, akkor a magyar lakosság az „ismerős orvos” szavát tartja a legmegbízhatóbbnak.

Az „ismerős” orvos 4,3-as osztályzatot kapott. (Igaz, ennél a fogalomnál volt a legtöbb tartózkodó, vélhetőleg azért, mert nem rendelkezik orvos ismerőssel).

A következő leghitelesebbnek a szakorvosok számítanak, míg őket követik a háziorvosok és a patikusok. Ezen négy szakmai csoport kapott négyes feletti értéket a felnőtt társadalomtól. Megemlítendő még a szakkönyvek hitelessége, hiszen a megkérdezettek azok hitelességét 4,3-asra értékelték.

Fontos azonban kiemelni, hogy az internetezők 32 százaléka osztályozta négyesre, míg 11 százalékuk ötöst adott a szakmai weboldalaknak.

Megemlítendő, hogy a krónikus betegek körében magasabb „osztályzatot” értek el az orvosok és patikusok, mint a krónikus betegségben nem szenvedők között. Tehát a krónikus betegek jobban bíznak az orvosokban, hitelesebbnek tartják a gyógyító szaksegítséget, mint az egészségesek.
 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]