Mindannyian észrevehettük már, hogy egy nehéz munkahelyi tárgyalás, vagy egy iskolai vizsgaidőszak után könnyebben estünk ágynak. Vajon ez csak véletlen egybeesés, vagy a stressz valóban beteggé tesz?

A pszicho–neuro-immunológia tudománya vizsgálja, milyen hatással van egészségünkre a stressz és az olyan negatív érzelmek, mint a depresszió vagy a szorongás. Az amerikai Perspectives on Psychological Science című lapban Janice K. Kiecolt-Glaser írt összefoglalót a tudomány eddigi eredményeiről.

Akik nagy stresszben élnek, azok gyengébb immunválaszt produkálnak a védőoltásokra és járványok idején is nagyobb eséllyel és súlyosabban betegszenek meg. A stressz és a depresszió akadályozza a sebgyógyulást és gyulladáskeltő anyagok felszabadulását serkenti, ami hosszútávon akár az Alzheimer - betegség, Parkinson – kór, vagy a cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhatnak.

Egy új kutatás szerint a krónikus beteg házastársukat ápolók vérében négyszer magasabb a gyulladáskeltő anyagok szintje, és ez az ápolt halála után is fennmarad, azt mutatva, hogy a krónikus stressz felgyorsítja az immunrendszer öregedését. 'Ez egy lehetséges mechanizmusa annak, ahogy a stressz megbetegít” – értelmezi Janice K. Kiecolt-Glaser, írja a MediPress.hu.

Szerinte egyéb tényezők is befolyásolják a folyamatot. Például a halban és dióban nagy mennyiségben előforduló omega-3 zsírsav csökkenti a gyulladáskeltő anyagok termelődését, javítja a hangulatot és erősíti az immunrendszert, a növényvédőszerek és egyéb szennyezőanyagok viszont károsítják azt és allergiára, asztmára, vírusos fertőzésekre hajlamosítanak.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]