A fenti kérdés gyakran elhangzik kardiológiai, belgyógyászati és háziorvosi rendelőkben egyaránt. Az aggodalom abból fakad, hogy mindenki családjában, ismeretségi körében volt már súlyos szívelégtelenségben szenvedő beteg, akinek úgymond „vizesedett”, dagadt a lába.

Ezek a betegek gyakran és rendszeresen kaptak vízhajtót, vízhajtó injekciót, és bár nem a vízhajtótól, de előbb-utóbb meghaltak. Elképzelhető a riadalom, amikor egy nagyon meleg nyári nap estéjén, esetleg egy tízórás repülőút után, vagy az unoka elhúzódó diplomaosztóját, esetlegesen egy vérnyomás csökkentő gyógyszer bevételét követően az ujjbenyomat megmarad a lábszáron vagy a boka mögött.

Természetesen minden ilyen jellegű panasz komolyan veendő, hiszen a nagyvérkört is érintő szívelégtelenségnek jele és tünete az alsó végtagok duzzanata, ödémája. Ezért van az, hogy a háziorvos azért, hogy a kérdésre korrekt választ adhasson, a beteget kardiológiai szakrendelésre irányítja. Itt a betegek gondos kikérdezését, fizikális vizsgálatát követően úgynevezett echocardiographiás vizsgálat is követi, amely segítséget nyújt annak eldöntéséhez, hogy a betegnek van-e billentyű vagy szívizombetegsége. Ez utóbbi következménye lehet a szívizom lassult elernyedő vagy csökkent összehúzódó képessége, amely a keringés
lelassulásához, pangáshoz, vizesedéshez vezet. Nem mindegy ugyanakkor, hogy a láb duzzanata egy- vagy kétoldali. Az aszimmetrikus duzzanat mindig gyanús sérülésre, vagy úgynevezett vénás vérrögképződésre, thrombosisra. Bizonyos esetekben azonnali vizsgálat, kezelés szükséges, mert a folyamat tüdőembóliához vezethet. Vesebetegség okozta fehérjevesztés, éhezés okozta fehérjehiány szintén okozhat az általános vizesedés mellett alszár-ödémát, csakúgy, mint a pajzsmirigy alulműködése, melyek belgyógyászati kezelést igényelnek.

A nyári időszak gyakori jelensége a láb dagadása, ami elsősorban a vénás keringési elégtelenségben, visszértágulatban szenvedőket, a lúdtalpasokat, a térdízületi kopásos betegeket és elhízottakat sújtja. Nagy melegben a szervezet hőleadásra törekszik. A kis rezisztenciaereit is kitágítva nem képes a rá nehezedő véroszlop súlyának megtartására, amely a folyadékot a szövetek közé kinyomja. Tudni kell, hogy vannak vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is, amelyek a rezisztenciaerek kitágításával a fentihez hasonló módon szintén lábdagadást okoznak. Ez nem mellékhatás, hanem a gyógyszer hatásához hozzátartozik. Ismételt orbáncos, gyulladásos betegséget követően a nyirokérkeringés károsodása vezet az alszár megdagadásához, mely aszimmetrikus és nem szív eredetű eltérés. Tartós ülés során a vénás vér visszaáramlása lelassul, és ez vezet a lábdagadáshoz.

Aki ödémára hajlamos, mozogjon sokat. Ha sokat kell ülnie, néha álljon fel, vagy a lábát széken ülve húzza maga alá, majd nyújtsa ki többször. Hosszú ülés vagy állás esetén húzzon gumiharisnyát, hogy a folyadék pangását megelőzze. A lábdagadás tehát gyakran nem szív eredetű, de mindig kellemetlen. Derítsük ki, mi okozza, és tegyünk ellene. Testmozgással, testsúlycsökkentéssel, gyógyszermódosítással, vénás tornával vagy nyirokmasszázzsal, és nem azonnal vízhajtóval. Ezt hagyjuk meg a szívelégtelenségben szenvedőknek - tudatta a DE EgészségCentrum magazinja.
 

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökséga]