A magyar lakosság fele nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a vírus és a baktérium között: 55 százalékuk gondolja úgy (tévesen), hogy az antibiotikum hatásos vírusos megbetegedések esetén is. De az optimálisnak tekinthető vérnyomás és vércukor értékeket sem ismeri a megkérdezettek fele. Ráadásul – dacára a felvilágosító kampányoknak – a legtöbben nincsenek tisztában az antibiotikumok hatásával és szedésének rendjével, veszélyeivel sem, derül ki a WEBBeteg.hu egészségportál által közölt Szinapszis Kft. legfrissebb elemzéséből.

Az elemzés során feltett egyik kérdésre, miszerint tudja-e mi a különbség a vírus és a baktérium között, csupán a megkérdezettek fele tudott helyes választ adni. A leggyakoribb spontán válasz (ezer emberből százan említették) az volt, hogy a vírus fertőző, míg a baktérium nem. Mintegy hét százalék állította, hogy a baktérium ellen van gyógymód, a vírus ellen nincs.

Míg a helyes válaszok arányát tekintve kor, nem és lakóhely szerint nem fedezhető fel jelentős különbség, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők és az egészségügyi témák iránt érdeklődők tájékozottabbak az átlagnál, ők 63-65 százalékban tudtak helyesen megnevezni különbséget.

Szomorú tény, hogy spontán módon csak öt százaléknyian válaszolták azt, hogy a baktérium ellen hat az antibiotikum, ellenben a vírus okozta megbetegedésekre nem hatásos szer. Sajnos úgy tűnik az antibiotikumok helyes szedéséről szóló felvilágosító kampányok nem vezettek a kívánt eredményhez.

Antibiotikumot láz és vírusfertőzés ellen? – Nagyon sok a tévhit

A kutatás során hat megadott állítás közül kellett kiválasztani a megkérdezetteknek, hogy melyik az igaz és melyik a hamis.

A legtöbben - a válaszadók 94 százaléka - azt a tényt ismerték, hogy szervezetünkben léteznek hasznos baktériumok is. Hasonlóan nagy arányban helyesen tudták, hogy nem minden baktérium okoz megbetegedést.

A megkérdezetteknek 30 százaléka az influenzáról, 37 százalék pedig az ajakherpeszről állította, hogy baktérium okozza (bár itt fontos megjegyezni, hogy ehhez a kérdéshez köthető a legtöbb „nem tudja” válasz). Ezeknél a tévhiteknél is nagyobb tájékozatlanságról árulkodik az, hogy a válaszolók 24 százaléka szerint lázra az antibiotikum a legbiztosabb gyógyszer!

A legnagyobb és potenciálisan legsúlyosabb következményekkel járó tájékozatlanság az antibiotikumok hatását övezi. A válaszadók 55 százaléka szerint ugyanis az antibiotikumok a vírusos megbetegedésekre is hatnak.

Még mindig kevés az olyan, aki tisztában van azzal, hogy nagy károkat okozhat az antibiotikumok „nyakra-főre” történő fogyasztása. Az antibiotikumok fölösleges használata ugyanis egyrészt elpusztítja a szervezet számára hasznos baktériumokat, másrészt fokozza a gyógyszerrel szemben ellenálló baktériumok kialakulásának lehetőségét. A tendencia hatásaként komoly baj esetén már nem hatna a gyógyszer, ezért különösen veszélyes, ha vírusos megbetegedés esetén – orvosi kontroll nélkül – baktériumellenes szereket alkalmazunk.

Vérnyomás, vércukor, koleszterin – Kevesen ismerik a normálértékeket

A megkérdezettek közül a legtöbben a vérnyomás és a vércukor értékeket ismerik helyesen. A vérnyomás egészségesnek mondható határértékével a lakosság 55 százaléka van tisztában, míg ez az arány a vércukor érték esetében mindössze 48 százalék.

A koleszterinszint határértékének ismertsége nagyon alacsony, alig több mint a lakosság ötöde tudja csupán.

Elmondható, hogy a középkorúak az átlagnál sokkal jobban ismerik a határértékeket, különösen a koleszterinszintét, hiszen 35 százalékuk adott helyes választ a kérdésre.

A képzettség növekedésével, és az egészségügyi témák iránt érdeklődők körében is nő az értékeket helyesen tudók aránya, de ennél látványosabb összefüggés, hogy a túlsúlyosak jobban ismerik a referenciatartományokat.



 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]