Járványriadót hirdethet ki szerdán Falus Ferenc országos tisztifőorvos: az újinfluenzás megbetegedések száma hamarosan eléri a húszezret.

Falus tájékoztatása szerint a fertőzések aránya már indokolttá teszi a vészjelzést. A múlt héten már minden ötszázadik magyar lakos elkapta a betegséget - legalábbis ennyien, közel húszezren fordultak orvoshoz; az országos Epidemiológiai Központ vizsgálatai szerint ugyanekkor 300 beteg közül 180 hordozta H1N1 vírusát. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy szezonális influenza nem rontja tovább a helyzetet, hiszen az csak február-március között éri el Magyarországot.
A magyar felnőtt lakosság többsége biztosan nem adatja be magának a H1N1 elleni védőoltást – derül ki a GfK LHS októberben végzett lakossági felmérésének eredményeiből. A vizsgálat arra is választ adhat, miért utasítják el a szert.

Úri szuri?

A fogyasztói szegmentáció során képzett csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy a társadalom 4 százalékát alkotó „felső plusz” réteg körében a legnagyobb mértékű az elfogadottság a vakcinát illetően, bár közülük is mindösszesen 23 százalék adatta már be, vagy tervezi, hogy a közeljövőben beadatja magának a védőoltást. A társadalom 14 százalékát alkotó „befutott értelmiségiek” csoportja szintén így vélekedik, 21 százalékuk már is be is adatta, illetve be fogja adatni. Mindkét csoportra jellemző, hogy az átlagnál jóval magasabb a jövedelmük, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és jellemzően nagyobb városokban élnek. Ők azok, akik a legtöbbet tesznek az egészségükért a magyar lakosságon belül, így nem meglepő, hogy körükben a legnagyobb az elfogadottság a védőoltás iránt.

A „szegény nyugdíjasok” (25%) közül tízből kilencen gondolják úgy, hogy egyáltalán nincs szükségük az oltásra, így ők azok, akik a legkevésbé értenek egyet a vakcina által nyújtott védelem szükségességével. Emellett érdemes kiemelni az ugyancsak veszélyeztetettnek számító csoportot, a társadalom 17 százalékát kitevő „hedonista fiatalokat”, akik közül 85 százalék gondolja úgy, hogy számára szükségtelen a vakcina beadása.

A különböző fogyasztói csoportok abban is jelentősen különböznek egymástól, hogy milyen mértékben gondolnak eltérően gyermekük, illetve saját maguk beoltatásáról. A legaktívabb és legelfogadóbb „felső plusz” szegmens tagjainak közel egytizede a gyermekének igen, saját magának viszont nem adatja be a védőoltást. Hasonló arányban vannak a társadalom 2 százalékát kitevő, hasonlóan egészségtudatos „felső klasszik” tagjai is, egytizedük csak a gyermekének adatja be, saját magának nem. A „városi alsó-közép” réteg (7%) szegmensben azonban fordított a helyzet, 5 százalékuk csak magának adatja be a vakcinát, a gyermekének nem.

Az okok

A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK azt is megvizsgálta, hogy milyen okok húzódnak meg az elutasítás hátterében. Az elutasítás okai között számos indokot soroltak fel a válaszadók. A megkérdezettek között vannak olyanok, akik nem szoktak influenzások lenni, bíznak az immunrendszerükben, ezért nem adatják be maguknak a vakcinát. Vannak olyanok is, akik eddig sem adattak be influenza elleni védőoltást, csak a kötelezőt, és ez idáig sem történt semmi bajuk. Mások sok ellentmondásos információt hallottak a vakcináról, ezért tartanak tőle. Vannak olyan válaszadók is, akik korábban már tapasztaltak mellékhatást védőoltásnál, illetve félnek az esetleges mellékhatásoktól. Másik részük egyáltalán nincs meggyőződve a vakcina hatékonyságáról, amelyet egyébként túl gyorsan állítottak elő. Emellett a válaszadók közül többen mesterségesen gerjesztett hisztériának gondolják a H1N1 járványt.

A védőoltás mellett voksolók között vannak olyanok, akik krónikus betegek és ezért döntöttek az oltás beadatása mellett, és vannak olyanok is, akik eddig is beadatták az influenza elleni védőoltást, így most sem tesznek másképp. Mások pedig félnek a járványtól, a szövődményektől és gyermekeiket is féltik.
 

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]