Nemrég felröppent a hír, hogy mutáns variánsa jelent meg az új típusú influenzának Brazíliában. Az értesülést később cáfolták, ám a sajtó azóta is visszhangozza az újabb és újabb H1N1 megbetegedéseket, miközben a Föld lakosságát sokkal inkább tizedelik olyan betegségek, mint az AIDS vagy a kevéssé ismert Chagas-kór. Az új típusú influenza vélt és valós veszélyeiről Ócsai Lajos járványügyi szakértővel beszélgettünk.

A H1N1-es influenza mutálódott, új változatát fedezték fel brazíliai tudósok: félő, hogy a módosult faj agresszívebb lehet elődjénél - járta be a hír pár nappal ezelőtt a világsajtót. Noha az értesülést mára már az amerikai Betegség Felügyeleti és Megelőzési Központ (CDC) is cáfolja, valószínűleg sokunkban felmerülhet a kérdés: valóban lehetséges az, amitől a vírus megjelenése óta félünk? Elképzelhető egy, a Spanyolnáthához hasonló világméretű járvány, vagy csupán ez is egy influenza a sok közül, és csak a sajtó fújja fel a kérdést?

Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője kérdésünkre elmondta, a vírus mutálódására valóban nagy az esély, ám nem úgy, ahogy gondolnánk. A szakértő szerint ugyanis sokkal valószínűbb, hogy a kórokozó emberről-emberre terjedésének hatékonyságát fejleszti tovább, sőt, mi több, a H1N1 elég 'jó úton halad' ebben a tekintetben. A vírusnak ugyanis az az 'célja', hogy életben maradjon. Az szinte mindegy a kórokozónak, milyen súlyos megbetegedést okoz, az viszont koránt sem mellékes, hány embert tud megbetegíteni. Ezekben az apró élőlényekben az a biológiai ösztön működik, hogy e tekintetben váljanak minél hatékonyabbá - mondta Ócsai doktor.

A mutáns vírussal kapcsolatban úgy fogalmazott, a brazil tudósok feltehetőleg túl korán nyilatkoztak arról, 'mit vélnek felfedezni' egy vizsgálat során. Egyébként matematikailag is igen csekély a valószínűsége annak, hogy miközben több tízezer embert betegít meg a H1N1, pont akkor sikerül elkapni, mikor az első emberben mutálódik. Azt azonban le kell szögezni, hogy az influenzavírusnak lételeme, hogy változik, de ekkor sem az alapvírus lesz más, csupán bizonyos tulajdonságok fejlődnek tovább.

Azt is megkérdeztük, miben különbözik ez az új típusú vírus az eddig ismert, szezonálisan jelentkező kórokozóktól, illetve hogy jobban kell-e félnünk tőle, mint elődeitől. Ócsai doktor szerint szerencsére a H1N1 tünetei és azok súlyossága nem igazán különbözik például a tavaly télen tapasztalt fertőzésektől. Egy lényeges különbség azonban van: nevezetesen, hogy az új típusú influenzával kapcsolatban még nem vagyunk immunisak. Míg az eddig jelentkezett szezonális influenza kórokozóival a lakosság többsége már valamilyen formában találkozott, ezért kialakult vele szemben egyfajta védettség, a H1N1 nem 500 ezer embert fog megbetegíteni hazánkban, hanem mondjuk 4 milliót.

Arra a kérdésünkre, lesz-e az új típusú influenzának itthoni 'kitörése', a járványügyi szakértő határozott igennel válaszolt. Ócsai Lajos szerint ez ugyanúgy az őszi időszakban, legkorábban októberben, de az is lehet, hogy novemberben várható, mint a szezonális influenzák általában. Addigra az egészségügynek fel kell készülnie rá, hogy megfelelő logisztikai háttér várja a betegeket az országban. Nem csupán a védőoltásokról van szó, sokkal inkább arról, hogy a járvány kitörésekor legyen elég antibiotikum Magyarországon, mert egyelőre nem vagyunk ilyen mértékű megbetegedésekre berendezkedve.

Azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, mennyire kell félni a vírus 'halálos' mellékhatásaitól, a szakértő elmondta: a Földön minden évben több százezer olyan haláleset történik, amely a szezonális influenza számlájára írható. Akkor is ezt jegyzik be a statisztikákba, ha a vírust egy már komoly alapbetegséggel rendelkező ember kapta meg, aki valószínűleg rövid időn belül az influenza nélkül is elhalálozott volna. A mexikói halálesetekkel kapcsolatban ráadásul hallgat a világsajtó: nem tudni, milyen körülmények között éltek az elhunyt fertőzöttek, kaptak-e megfelelő gyógykezelést, fordultak-e egyáltalán orvoshoz, milyen alapbetegségeik voltak, milyen volt a tápláltsági szintjük illetve milyen higiénés körülmények álltak rendelkezésükre.

A járványügyi szakember szerint ugyanis ma már az egész világon hozzáférhető antivirális szerek segítségével könnyedén úrrá lehetünk a betegségen. Emlékeztetett: a Spanyolnátha sem azért tizedelte meg az emberiséget, mert a kórokozó olyan mértékben halálos lett volna, hanem mert akkor még nem voltak antibiotikumok. Az áldozatok 95 százaléka pedig nem is közvetlenül a betegség, sokkal inkább az ennek következtében kialakult szövődmények következtében halt meg. De napjainkban is általánosságban elmondható, hogy a fertőző betegségek ott szedik legtöbb áldozatukat, ahol nagy a szegénység, ezért rosszak a higiénés körülmények, nem elérhető megfelelő gyógykezelés illetve a betegek szervezete már eleve legyengült.

Ócsai Lajos arra figyelmeztet: ha az első tünetek, a magas láz jelentkezését követően 24 órán belül elkezdünk szedni valamilyen antivirális szert, 95 százalékos eséllyel előzhetjük meg a betegség súlyos, klinikai formájának kialakulását. 48 óra elteltével már csak 50 százalék, míg 72 óra múlva már csak 10 százalék esélyünk van ugyanerre.
 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség/Budai Hírlap]