Cikksorozatunk negyedik részében Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megye egy-egy látnivalókkal teli kistelepülésére invitáljuk Önöket.

 

 

 

 

 

A XVIII. század első felében újjátelepült község, melynek életét még ma is nagyrészt a mezőgazdaság határozza meg. A falumúzeum és a római katolikus templom megtekintése kihagyhatatlan program a településre látogatók számára, csakúgy, mint a Györgyey-kastély felkeresése. Ezek után érdemes kiadós sétát tenni a település határában található, 1998-ban megalakult Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területén. A tavaszi áradások alkalmával a Tápió gyakran kilép medréből, ilyenkor soktíz hektáron időszakos tavakat, vízállásokat hagy maga után. Ezeket szemlélve az ember könnyen maga elé képzelheti az egykori, növény- és állatvilágában a mainál lényegesen gazdagabb vízivilágot. Ilyenkor tavasszal, a Gulya-gyepen leginkább a nyüzsgő madárvilágra figyelhetünk fel. A százas, esetenként ezres csapatokban átvonuló vízimadarak egy része a költési időszakban is itt marad, így Húsvét után is érdemes visszatérni ebbe az alföldi faluba.

 

 

 

A Zselic jellegzetes települése a falu központjában kialakított szabadtéri néprajzi gyűjteményről nevezetes. A falumúzeumért Szenna Európa Nostra-díjat kapott. A templom körül, a falu közepén kezdődött el az 1970-es években a skanzen kialakítása. Egyedülálló Magyarországon, hogy a múzeumot egy élő falu közepén építették fel. A közeli Kaposszerdahelyen a Páva kiállítóteremben található Horváth-Béres János faszobrász műterme, és itt dolgozik maga a művész is. Ő alkotta a Kaposvár és Szenna közötti útmenti faszobrokat a Zselic jellegzetességeiről. Kaposvárról közúton - Kaposszerdahelyen át - érhető el a település.

 

 

 

Különleges hangulatú falu a Bereg szívében. Leghíresebb látnivalója az ún. "mezítlábas Notre Dame", azaz a tákosi református templom. Azt tartják róla, hogy: "a nép emelte magának fából és sárból", abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A templom egészében a középkori gótikus építészet stílusjegyeit hordozza magán. A festett fakazettás mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja az igazi értékét, s emeli olyan hírnévre, hogy ország-határainkon túlról is egyre többen érkeznek megtekinteni a kis templomot. Tákos a beregi keresztszemes hímzés bemutatására, a templomtól nem messze, 2004-ben, megnyitotta a "Beregi keresztszemes kiállítást", ahol a faluban élők munkáit tekinthetik meg a látogatók, valamint érdemes felkeresni a Málenkij robot áldozatainak emlékére emelt emlékművet is.

 

 

 

A falu tavaly ünnepelte alapításának 700. évfordulóját. A település látnivalói: az Apponyi kastély 22 hektáros parkkal körülvéve, botanikai ritkaságokkal, az Óvodamúzeum, a svájci mintára épített istálló a XIX.sz-ból, mely a Svájceráj nevet viseli. Érdemes ellátogatni az Apponyi-pincéhez, a jelenlegi Posta és óvoda épületéhez, mely az Apponyiak első, kisebb méretű kastélya volt, de nem érdemes kihagyni Annafürdő, a 100 hektáros parkerdő és a Sánci-tető megtekintését sem, hiszen onnan csodás panoráma nyílik a Kapos völgyére.