Legújabb cikksorozatunkban arra bíztatjuk Önöket, hogy induljanak útnak a Húsvét előtti napokban, ismerjék meg országunk szebbnél szebb falvait. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy minden megyéből megismertetünk Önökkel egy érdekes települést, amelyet valóban megéri felkeresni.

 

 

Baranya megye - Zengővárkony
A pécsváradi kistérségben található, a településen máig éltetik a népi hagyományokat. Különleges látványosság a falu hímestojás-gyűjteménye, valamint a szalmatárgyakat bemutató kiállítás. A természet iránt rajongóknak sem kell csalatkozniuk, a falu ősszelídgesztenyése országos hírű. Zengővárkonyt - a pécsváradi alapítólevél szerint - Szent István, az államalapító adományozta a pécsváradi bencés monostornak. Az Árpádok alatt villa Varkun, Warkun, majd Varkony néven írják le. Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. Ezt bizonyítja az is, hogy a falu határában van egy Tótok Szőlleje nevű dűlő. A török kiűzése után németek is betelepedtek. Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült. 1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta. A település közúton a 6-os főúton érhető el.

 

Bács-Kiskun megye - Szentkirály
Több ezer éves gyökerekkel rendelkezik: régészeti leletek maradtak ránk a rézkortól, írásos emlékek 1354-től, s az Árpád-kori templom romjai még a XIX. században is álltak. A török időkben már jelentős településnek számított, erről tanúskodnak a szultáni khász birtok összeíró levelei. A későbbi felszabadító hadjáratok során azonban teljesen feldúlták és elnéptelenedett. Ez idő tájt, a XVIII. században vált Kecskemét város pusztájává, melyet az később bérlők, a városi polgárság tulajdonába adott ki. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésű tanyahálózat, mely még ma is jelentős a település életében. Jelentős műemlékek a településen: református pusztatemplom (1902): a település ősi, Árpád kori templomának romjain épült. Szentély részén felismerhetők a régi templom falmaradványai. A közelében folytatott ásatások során egy középkori falu maradványait tárták fel. Katolikus templom (1901): A templom egyedülálló színes ablakaival, az itt őrzött Szent István ereklyével, valamint az egyházmegye harmadik legnagyobb orgonájával különleges értéket képvisel. Előzetes bejelentkezés alapján orgona-bemutatóra van lehetőség. A település méltán büszke több nagydíjat elnyert ásványvizére is. A falu a 44-es főúton közelíthető meg.

 

Békés megye - Geszt
Elsőként az 1213-as Váradi Regestrum említi meg. Az oklevelek többféleképpen örökítették meg nevét. Így: Gezt-nek, Guezth-nek, majd később Egyházasgesztnek, Kisgestnek, majd Nagygesztnek titulálták. Több főnemesi család is birtokolta a századok során. A Tisza család ősi fészkeként tartjuk nyilván Gesztet, hisz a település sorsát nagyban meghatározta, hogy az 1700-as évek végétől kezdve a községet birtokló Tisza család két miniszterelnököt is adott az országnak: Tisza Kálmánt, aki 1875-től 1890.-ig volt kormányfő, fia, Tisza István pedig 1903 és 1905, illetve 1913 és 1917 között volt magyar miniszterelnök. Ugyancsak a geszti Tisza család sarja Tisza Lajos, aki a szegedi nagy árvíz utáni helyreállításokban vállalt óriási szerepet, s az ezt koordináló kormánybiztosi tisztet is betöltötte. A kastélyparkban áll még az a ház, melyben 1851-ben Arany János lakott, hisz itt házi tanítóskodott a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Arany János, aki a Tisza-kastélyban töltött időkre a Domokos-napra című alkalmi versében is visszaemlékezik. Arany házitanítóként az ifjú grófot, Tisza Domokost oktatta görögre és poétikára. Ma itt található az Arany János emlékház, melyet hűen őrzi nagy költőnk emlékét. Az Arany János Emlékháztól nem messze, a falu régi egyházi temetőjében áll a Tisza család kriptája, melyet szintén érdemes felkeresni, hasonlóan a falu központjában lévő, 1770-es években épült református templomhoz és emlékparkhoz. A település a 47-es főút irányából érhető el.

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Füzér
Miskolctól közúton 95 km-re északkeleti irányban fekszik. Közigazgatási területén található az ország legészakibb pontja. 1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátartozó falvakkal együtt királyi birtok volt. A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát. A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült. A település nevét az ott található fűzfákról kapta. Közúton a 3-as főút irányából érhető el leggyorsabban.