Budapest kerékpárosbarát főváros kíván lenni címmel konferenciát tartottak Budapest Műszaki Egyetemen. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megfelelő életminőség és a mobilitás csak akkor maradhat fenn a nagyvárosokban, ha sikerül versenyképes alternatívát nyújtani és rávenni az emberek nagy részét arra, hogy autó helyett vasúttal, metróval, villamossal és nem utolsó sorban kerékpárral közlekedjenek. A konferencián megjelent szakemberek ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyeket rövid határidő alatt meg kell valósítani ahhoz, hogy elérjük a közös célt.

Kerényi László Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának vezetője bevezetőjében azt mondta, hogy „az Európai Mobilitási Hét fő üzenetének, a tudatos módválasztás kultúrájának meghonosodásához elengedhetetlen, hogy a jelenleg legkényelmesebb, legelterjedtebb utazási mód, az autózás ellenében megfelelő, versenyképes alternatívát nyújtson a budapesti régió teljes közlekedési rendszere. Ennek részeként szeretnénk, ha Budapesten a napi utazások tekintetében emelkedne a kerékpározás részaránya, ami jelenleg 2 - 3 százalék. A célhoz nagyon hosszú út vezet, de elérésének érdekében jelenleg is sokat tesz a Főváros.

Jó időjárás esetén is fontos, hogy a kerékpárosok megérkezésük után megfelelő állapotba hozhassák magukat a napi munkavégzéshez. A Közlekedési Ügyosztály súlyában talán jelképes, mégis úttörő kezdeményezésként élére állt az úgynevezett „Munkahelyi Közlekedési Tervek” népszerűsítésének. E tervek segíthetnek a munkahelyeken megfelelő tárolók, öltözők kialakításához, a kerékpározás komfortfokozatának emeléséhez.

A kulturális környezet változása a nehéz, hosszadalmas folyamat – „generációk múlva”, várható csak jelentős változás. A változás is változik, így a kultúraváltás kapcsán a legfontosabbnak a nyitottságot, az oktatást-nevelést és a tájékozódást tartjuk - mondta szakember. Kerényi László Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának vezetője azt is megemlítette, hogy felkarolják az előremutató kezdeményezéseket, részt vesznek konferenciákon, igyekeznek ellesni a jó példát itthonról és külföldről egyaránt.

Az infrastrukturális környezet változtatása, ha lehet, talán a legnehezebb feladat, ez veszi igénybe a legnagyobb időt. Nagy és súlyos az örökség, melyhez a motorizáció elmúlt 30 - 40 éve alatt kapott a Főváros: változtak a városfejlesztési koncepciók és az utazási szokások, de a kerékpározás szempontjából is fontos úthálózat továbbra is szűkös, kulcselemek (pl. dunai átkelések, hidak) hiányoznak, ezeket nem lehet 5 - 10 év alatt pótolni - hangsúlyozta a szakember. Mint mind, mégis megpróbálják: stratégiai szinten kerékpáros koncepciót készítettek, projektszinten kerékpárutak, kerékpártárolók épülnek.

A Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának vezetője szerint, ha Budapestet kerékpárbarát fővárossá kívánjuk változtatni, ha azt szeretnénk, hogy a kerékpárosok és más közlekedők között ne háború, hanem barátság alakuljon ki, akkor ehhez minden érintettre szükség van. A barátság alapja pedig a tisztelet, a nyitottság, a kölcsönös kompromisszumkészség, illetve nem utolsósorban a folyamatos párbeszéd kell, hogy legyen.

A dán várostervező, Troels Andersen olyan közúti, közlekedésszabályozási megoldásokat mutatott be előadásában, amelyek „zöld utat” adnak a kerékpárosoknak, így olyan elkülönített, széles kerékpársávokat is létre lehetett hozni, amelyen folyamatosan elérhető akár 22 km/óra haladási sebesség is, tervezhetővé téve a napi munkába járást. Télen is karban tartott utak, fedett közterületi kerékpárparkolók, út menti kerékpárpumpák teszik kényelmessé, versenyképessé a kerékpározást.

Mikael Colville-Andersen, filmrendező, fényképész, újságíró, kerékpáros-közlekedési tanácsadó több, mint 3 éve dokumentálja Koppenhága egyedi kerékpárkulturáját fényképek és filmek formájában. Rámutatott arra, hogy milyen fontos a kerékpár marketingje. Hangsúlyozta, hogy az az 500 ezer koppenhágai, aki nap mint nap kerékpárral közlekedik, nem “biciklista” és nem is “környezetvédő”. Egyszerűen csak ezt a biztonságos és jó infrastruktúrával bíró közlekedési formát választották. 30 évi közlekedés- és várostervezés eredményeképpen a kerékpár szerepe kibontakozni látszik. Többé már nem csupán egy sportszer, melyet a tekerés kedvelői használnak, hanem egy olyan demokratikus eszköz, amely megszabadította Koppenhága lakóit az autósközlekedés fonákságaitól, és létrehozta a feltételeket ahhoz, hogy a dán főváros a világ egyik legélhetőbb nagyvárosává válhasson.

A konferencia szakmai és civil résztvevői közösen ajánlásokat fogalmaztak meg Budapest Főváros számára:

- Budapesten ne lehessen olyan közterületi átalakítást végezni, amely nem szolgálja ki megfelelően a kerékpáros közlekedést.

- Amennyiben lehetőség van rá, kerülendő az egyoldali kétirányú városi kerékpárút, gyalogkerékpárút kialakítása.

- Kerékpáros forgalom számára nem a gyalogos és zöld felület rovására kell területet elvenni.

- Az elválasztott kerékpáros létesítményeket a csomópontok közelében az úttesthez közel kell kialakítani.

- A kerékpáros létesítményeket a kerékpáros elsőbbségével az úttesttel azonos szinten, optikai figyelem felkeltéssel kell átvezetni a kereszteződéseken.

- A jelzőlámpás kereszteződésekben nagy kerékpáros forgalom esetén speciális megoldás szükségesek(előretolt kerékpáros felállóhely vagy a kerékpáros előbb kap zöldet, hátrahúzott gépjármű stopvonal.)

- Budapest kerékpáros város, erre legyen büszke Budapest valamennyi önkormányzata, legyen büszke arra, hogy ilyen sokan kerékpároznak, legyen büszke arra, hogy a felmérések szerint még többen szeretnének.

- Álljon élére ennek, használja a kommunikáció összes eszközét, hogy ezt a folyamatot erősítse.

- Készítsen jövő tavaszig, a Föld Napjáig erre kommunikációs tervet és indítsa el a kommunikációs programot. Addig is már most jelenítse meg arculati elemei között a kerékpárt.

- Írjon ki egy pályázatot Budapest belső városrészében felállítandó kerékpáros jelképre. Szervezzen gyűjtést a jelkép elkészítésére és állítsa fel azt 2010. április 22-én.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]