A politika akarva akaratlanul életünk része. A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet, a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térségben. Magyarországon ez az életkor a 18. életév, más országokban, például az USA-ban 21. Ez egy olyan általánosság, amit mindannyian tudunk. Cikkünkben kevésbé ismert, a politikához köthető érdekességeket gyűjtöttünk össze.

1. A demokráció bölcsője egyáltalán nem az ókori Atén. Már kétezer évvel korábban ugyanis az Eblai Királyságban (mai Sziria területén) az uralkodókat hétéves időtartamra választották.

2. Nem az emberek az egyetlen faj, amely szavaz. Méhek is szavaznak, márpedig arról, hol legyen az új méhkolónia legmegfelelőbb helye. Amikor a telepükön kevés lesz a hely, a méhcsalád fele, királynővel az élén, új helyet keres magának. Az előőrsbe elküldött méhek százai speciális tánccal jelzik a többieknek, milyen potenciális lakóhelyet találtak. Minél alkalmasabb a hely, annál hosszabb a tánc, amely egyre több méhecskét invitál a kiszemelt hely meglátogatására. A szélrózsa minden irányába elküldött előőrs versengése meghozza az eredményt: a méheknek sikerül megválasztani a legalkalmasabb lakóhelyet. Amikor az új kaptár helye 15 vagy több egyednek elnyerte a tetszését, az előőrsök jelzik a többieknek: elérkezett az idő az induláshoz. A rovarok tömegébe furakodva, testüket érintve riadóztatják a többieket a repülésre.

3. Belgiumban kötelező a választás. Aki nem megy el szavazni, azt akár meg is büntethetik: a büntetés összege általában 25-50 euro. Azoktól az állampolgároktól, akik 15 éven keresztül nem szavaztak, 10 évre elvonják a választási jogot.

4. 2006-ban az USA Védelmi Minisztériuma kialakította az internetes választási rendszert, elsősorban az országhatárain kívül állomásozó katonákra gondolván. A rendszer 830 ezer dollárba került. 63 fő vette igénybe.

5. A pártlisták szerkezetének nagy jelentősége van. A kutatók állítják, hogy az ún. „függőleges közelség effektusa” létező dolog. Azt jelenti, hogy az ismeretlen jelöltek neve, amennyiben egy ismert személyiség felett vagy alatt szerepel, több szavazatot kap, mint más szomszédságában.

6. Az eső megváltoztathatja a választások eredményét. 1948 és 2000 között az USA-ban folytatott felmérések alapján kiderült, hogy egy négyzetméterre hulló 10 cm eső 0,8 százalékkal csökkenti a részvételi arányt. Számítógépes szimuláció azt mutatta ki, hogy ha 1960-ban Illinoisban esett volna, Nixon rávert volna Kennedyre. Ha pedig 2000-ben Floridában ugyanolyan napsütéses idő lett volna, mint az év többi napján, akkor Gore nyert volna Bush ellenében.

7. Svájcban az adatok továbbításának védelmében 2007-ben kvantum kriptográfiát vetettek be. Az ilyen felépítésű hálózati eszközök és vezetékek elvben bármilyen lehetséges lehallgatással szemben védettek, mivel minden bit információt egyetlen foton továbbít. Ezt Heisenberg határozatlansági relációja szerint nem lehet anélkül megfigyelni, hogy az állapota meg ne változna, ami azonnal megváltoztatja az értelmét.

8. Az állampolgári jog gyakorlásához érzett affinitás általában alulmarad más tevékenyéggel szemben. Az amerikai véleménykutatások szerint a megkérdezettek 57%-a nem menne el szavazni, ha ugyanazon időben túlórázással pénzt kereshetne. 36%-a inkább vásárolna, 27%-a pedig egyszerűen csak tévézne, ha érdekes műsor lenne az alternatíva.

9. Rejtély, miért nem szeretik a szavazók a bozontos politikusokat. Nyugati társadalomban annyira erős ez az ellenszenv, hogy a demokratikusan kiválasztott vezetőknek csak ritkán van szőr az arcukon. 1912 óta az USA egyetlen elnöke nem hordott se bajuszt, se szakállt. 50 éve egyetlen amerikai párt még csak nem is jelölt bozontos embert. Némely kutatónak az a véleménye, hogy a sima arc a természet felett gyakorolt hatalom jelképe, másoké viszont az, hogy az emberek manapság nem szívesen veszik a nemi jelleg hangsúlyozását. Mindenesetre a szavazók kegye kiismerhetetlen.

10. Az űrben 1997 óta lehet szavazni, mióta Texas államban (ahol NASA központja van) erre vonatkozó törvényt vezették be. A legutóbbi amerikai elnök választásakor két úrhajós – a Földtől 354 km-es távolságban lebegő Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó Michael Fincke, állomásvezető, és Gregory Chamitoff, mérnök – kihasználták ezt a lehetőséget és szavaztak speciális elektronikus kártya segítségével. Houstoni központ átadta a szavazatukat választási bizottságnak. Egyik űrhajós sem árulta el, kire szavazott.