Jó tudni, hogy a Kiváló Magyar Élelmiszer-védjegy nem azonos a most a minisztérium által rendeletben szabályozandó 'Magyar Termék'-, illetve a '100 % Magyar Termék'-logóval. Sőt, a 'Hungarikum' is egy külön kategória a maga külön szabályozásával. Kardeván Endre államtitkár e fogalmak között próbált rendet tenni szerdai sajtótájékoztatóján, Ott jártunk, sőt, megkérdeztük Poór Csabát, egy figyelemfelhívó infografika szülőatyját a magyar áruk jelenleg forgalomban lévő logóinak használatáról.

Magyarországon ma több mint 40 különböző védjegy hirdeti, hogy a termék, amelyet a kezünkben tartunk: magyar. Azonban a gyakorlatban ezek az áruk lehetnek 100 százalékban külföldön előállított termékek is, ha Magyarországon csomagolták azokat vagy pedig itt adóznak utána, esetleg csupán a munkaerő magyar. A jelenlegi gyakorlat tehát kaotikus – mondja az OrientPress Hírügynökségnek Poór Csaba, s hozzáteszi: jogilag borzasztó nehéz szabályozni a védjegy-bejegyeztetést. Az Info Broker Kft. ügyvezető igazgatója a Facebook-on terjedő színes grafikájával is arra tényre szeretne rámutatni, hogy a fogyasztók saját érdeke, s egyben az ország gazdasági érdeke, hogy figyelmesen elolvassa a termékek hátoldalán lévő információkat. Vagyis, mielőtt vásárolunk egy nemzeti szín alapján kiválasztott termékből, jó, ha tisztában vagyunk vele: az adott termék hol és milyen alapanyagból készült valójában. Jelenleg ugyanis bármely élelmiszeren, amely akár csak részben Magyarországon készült, szerepelhet a Magyar termék felirat. Ez manapság egy jogi kategória, de Patkós véleménye szerint gasztronómiai kategóriává kellene tenni.

Pap Krisztián és üzletfelei erre tettek kísérletet, amikor megszervezték a február 11–13. között tartandó Kézműves Magyar ízek Vásárát. Közel 1000, a szervezők által megkóstolt és íze alapján jó minőségűnek ítélt, valamint magyar vállalkozásokban készülő, kézzel, manufaktúrában előállított sajtokról, lekvárokról, kolbászokról, stb. van szó.

A magyar fogyasztó a felmérések szerint ugyan szóban etnocentrikus, azaz hazáját és hazája termékeit előnyben részesíti, a kasszánál viszont már ár-centrikus lesz, inkább az olcsóbb terméket választja – mondja Tóth Gedeon. A Budapesti Gazdasági Főiskola intézetvezető tanára szerint azt kellene elérni, hogy a magyar márka a megbízhatóságot (bevált termék) és a hitelességet (az előállító ismert, visszakövethető legyen) jelentse. Ebben az esetben a lakosság büszke lenne az adott termére, s így várhatná el külföldön is az elismertséget.

A „Kiváló Magyar Élelmiszer”-védjegy nemrég került forgalomba és a védjegy népszerűsítésére irányuló több éves marketing tevékenységnek köszönhetően jelenleg közel 90 gyártó mintegy 452 terméke jogosult használatára. Ezeknek az élelmiszereknek meg kellett felelniük a magyarországi forgalmazás, az átlagos feletti minőség, valamint a megbízhatóság kritériumainak egyaránt. Hasonló védjeggyel a csehek is büszkélkedhetnek az elmúlt pár évben, és bebizonyosodott: az ilyen védjegyek fokozzák a termelési kedvet is amellett, hogy a fogyasztók számára garanciát nyújtanak.

Kardeván Endre élelmiszerlánc- felügyeleti és agrár- szakigazgatási államtitkár (képünkön) szerint a legfontosabb, hogy a fogyasztók szokásai megváltozzanak. A magyarok ugyanis csak most ismerkednek egy olyan rendszerrel, amelybe például az osztrák fogyasztók már 1955-től belenőttek. Ezért, illetve a kialakult kaotikus gyakorlat miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletileg fogja szabályozni a magyar termékek forgalmazhatóságát. A rendelet az előkészítő szakaszon, azaz a társadalmi egyeztetésen túl van: a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium pedig már szintén javaslatot tett a tárcának arról, hogy mely javaslatokat tartja elfogadhatónak. Azt még nem tudni, vajon Brüsszel bekéri-e a tervezetet. Ha igen, akkor a rendeletre minimum 3 hónapot is várni kell.

A rendelettervezet két kategóriát állapít meg: az úgynevezett magyar termékét és az úgynevezett 100 százalékos magyar termékét. Félreértés ne essék, ezek a logók nem védjegyek: a rendelet csupán a felirat mögötti tartalmat szabályozza. A magyar termék Magyarországon földolgozott árut jelent, s a megbízhatóság a kritériuma, de nem a minőség. A 100% Magyar Termék-föliratot pedig azok az élelmiszerek viselhetik majd, amely alapanyagának 95 százalékát Magyarországon is állították elő.

A rendelet célja, hogy a hozzáadott érték is Magyarországon belül maradjon. Hiszen, mint Kordován államtitkár hozzáteszi – a vásárló is nagyobb biztonságban van, ha magyar terméket vásárol, mivel Magyarországon az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés is jobban megoldott, így a termék elkészülésének útja inkább visszakövethető. Valójában igazán gazdag a választék, csak éppen a multik polcain nem találhatók meg ezek a termékek.

Az OrientPress Hírügynökség kérdésére válaszolva Kardeván Endre államtitkár elárulta: nem tervezik, hogy a magyarországi származást a bioárukra vonatkozó kritériumokkal összehangolják, hiszen ez, mint mondta: „két egymástól teljesen független szabályozás”. Az azonban – tette hozzá – elképzelhető, hogy az Unió láttamozni szeretné a rendeletet. Hangsúlyozta: Brüsszel egyedileg kezeli a hasonló eljárásokat, tehát kiszámíthatatlan a reakció. Ám ebben a tekintetben EU-s elnökségünk előnyt jelenthet: körültekintésre és bizalomra számíthatunk. A Hungarikum-védjegy ennél biztosan csekélyebb figyelemre tarthat számot Brüsszelben.

Tehát, kéretik megjegyezni. A Magyra Termék-felirat a következőt jelzi: magyar alapanyagból magyar termelő készítette és magyar munkások csomagolták a kecskesajtot, ám, hogy adott kecske mifajta káposztát evett, az más lapra tartozik.

Forrás: Orientpress Hírügynökség