2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve

A Csillagászat Nemzetközi Éve során, 2009-ben egy nagy jelentőségű, tudományos forradalmat elindító eseményre emlékezünk, a csillagászati távcső felhasználására. E találmány vezetett az elmúlt 400 év megannyi csodálatos, olykor meglepő csillagászati felfedezéséhez, amely alapvetően befolyásolta világképünket. Napjainkban az Univerzum objektumait távcsövek ezrei tanulmányozzák folyamatosan, a nap 24 órájában, a föld felszínéről és a világűrből, az elektromágneses spektrum teljes tartományában.

Pontosan 400 évvel ezelőtt Galileo Galilei távcsövét az égre emelte és olyan világméretű felfedezéseket tett, melyek azóta is megállják a helyüket. Megfigyelései Kopernikusz napközpontú, heliocentrikus világnézetét igazolták.

Ő fedezte fel a Jupiter négy holdját, az Iot, az Europét, a Kallisztót és a Ganümédeszt. A Föld holdján krátereket és hegyeket figyelt meg és napfoltokat is az elsők között jegyzett le.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 62-ik Közgyűlése 2007. december 19-én 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. A határozattervezetet - ami a Közgyűlés Második Bizottságától teljes támogatást kapott - Galilei szülőhazája, Olaszország nyújtotta be. A Csillagászat Nemzetközi Éve a Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO kezdeményezése.

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCsE) országos programsorozattal készül az alkalomra, többek között asztrofotó kiállítást, május 16-17-én távcsöves találkozót szerveznek, ahova több mint négyszáz amatőr csillagászt várnak. Augusztusban 19 és 23 között pedig éjszakai csillagnéző túrára invitálnak minden érdeklődőt az ország különböző nemzeti parkjaiba.

Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 magyarországi kapcsolattartója Oláh Katalin, a magyar szervezőbizottság további tagjai között megtalálhatók a csillagászat művelésében és oktatásában résztvevő legnagyobb intézmények képviselői, valamint a csillagászat népszerűsítéséért dolgozók.