Közép-Ázsiát és Kelet-Európát is erősen fenyegeti a fokozódó klímaváltozás. Különösen az egykori Szovjetunió államai vannak most nehezebb helyzetben, hiszen még nem készültek fel eléggé a klímaváltozás következményeire, az elmúlt évtizedek során nélkülözött környezetvédelmi szempontok, és a hiányos infrastruktúra miatt – áll egy, az Ärzte Zeitung oldalán közölt jelentésben, amelyet az Egyesült Nemzetek klímakonferenciáján mutattak be Bonnban.

A klímában már a kis változásoknak is súlyos következményei lehetnek: árvíz, szárazság, hőségperiódusok, viharok és erdőtüzek. Sürget az idő, az említett régiónak stratégiákat kell kifejlesztenie a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.

A Föld felmelegedése Európában nemcsak a Földközi-tenger menti országokat fogja érinteni, hanem egyre erősebben az északi területeket is, mondta a tanulmány szerzőnője. Az évszázad közepén Lengyelország vagy Magyarország ugyanannyi forró napot fog megélni - 30 fok feletti hőmérséklettel -, mint ma Spanyolország vagy Szicília. Emellett Dél-Kelet-Európában és Közép-Ázsiában is komoly „vízproblémák” léphetnek fel.

A tenger vízszintjének emelkedése ki fog hatni a Balti-tengerre, a Kelet-Adriára, a török Földközi-tengerpartra, és a Fekete- és a Káspi-tengerre is. Lengyelország sűrűn lakott és alacsonyan fekvő parti régiójával különösen veszélyeztetett. A kommunista Szovjetunió idején a gazdasági növekedés a környezet elhanyagolásával járt. Például Üzbekisztán a világ legnagyobb gyapottermelő központjává nőtte ki magát, de mindezt az Aral-tó tönkretétele árán.

A „pénzipar” számára az új, globális klímaegyezmény nagy jelentőséggel bír, hiszen ökológiailag orientált beruházásokról kell dönteni. Ezért a pénzügyi szakma szeme is a kopenhágai klímacsúcsra irányul, ahol az egyezményről kell határozni. „A pénzipar friss szelet vár Kopenhágától, ami új lépést hozhat a jövőképes beruházásokban” – mondta a környezetvédelmi szervezet politikai ügyvezetője.

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]