Magyarországon ma tízből hét nő gondolja azt, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás dolgairól gondoskodni. Ennél is többen, a szebbik nem több mint háromnegyede osztja azt a véleményt, miszerint egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról – derült ki a Találd a NŐT! című konferencián, amelyet a Magyar Fogyasztó Platform (MFP) konferenciasorozatának részeként rendeztek meg a közelmúltban. A résztvevők értékes információkat tudhattak meg többek között a nők fogyasztási, médiahasználati és internetezési szokásairól, de „lehullt a lepel” az elérésükhöz szükséges leghatékonyabb kommunikációs eszközökről is.

 

A szakkonferencia előadójaként Dr. Csernus Imre rávilágított arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a mai világban a hölgyek elkezdtek férfiasodni, azaz érzelmi szempontból zárkózottabbá váltak. Talán ennek is betudható, hogy nem mindig tudják megélni önnön valójukat, hiszen a nő – mint a legtöbb ember – akkor válik teljessé, ha racionális és az emocionális intelligenciája egyensúlyban van.

A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetése felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a magyar nők a válság hatására sokkal bátrabbakká váltak, vagyis nem félnek kimondani, ha egy-egy ruhadarabra nincs elegendő pénzük. Az ELLE Magazin olvasóinak a körében végzett kutatásokból az is kiderült, hogy a magyar nők saját bevallásuk szerint átlagon felüli kíváncsisággal rendelkeznek, intuitívnak és érzékenynek tartják magukat, mindennél fontosabbnak gondolják a hűséget és állítják, hogy a boldog házassághoz elengedhetetlen a szexuális tapasztalat, mindemellett - a nyugat-európai hölgyekkel ellentétben - elsősorban a férfiaknak akarnak tetszeni és nem önmaguknak.

A program során felvázolt kutatások egyikéből az is kiderült, hogy hazánkban ötből három nő érzi úgy, korának megfelelően néz ki, egyharmaduk pedig úgy véli, koránál fiatalabbnak látszik. A hölgyek harmada ennek megfelelően semmit nem változtatna külsején – aki nem teljesen elégedett megjelenésével, az főként a csípőjén alakíttatna, ha tehetné. Most vagy az idő múlásával a súlyos betegségek kialakulásának nagyobb veszélye (31,7 százalék), a látásromlás (31,1 százalék) és az elhízás (30,9 százalék) miatt aggódnak leginkább a magyar nők – hangsúlyozta Átlagnő című előadásában Steigervald Krisztán, a GfK Hungária Piackutató Intézet munkatársa.

Az aktuális konferencia témájához szorosan kapcsolódóan, a rendezvényen a meghívott vendégek között volt dr. Dietz Ferencet, Szentendre város polgármestere, aki részleteiben is ismertette városuk nőbarát programját. Mint kiderült, a projekt minden eleme a tudatos városfejlesztési stratégiájuk része, amelynek elsődleges célja az életminőség javítása, továbbá szeretnék elérni, hogy a település hölgy szemmel is biztonságosabb és kellemesebb legyen.

A szakkonferencia egyik legérdekesebb megállapítása a Dr. Radácsi László (B&P CSR management) és Ujhelyi Katalin (Tudatos Vásárlók Egyesülete, B&P CSR management) páros által tartott előadásban hangzott el, miszerint: a magyar nők felelősebb fogyasztók, mint férfitársaik. Hogy mit értettek felelős fogyasztó alatt: azokat, akik vásárlásaik során megvizsgálják a termékek, vagy szolgáltatások, és azok előállítóinak társadalmi, valamint környezeti hatásait, azaz másokra is tekintettel vannak, vagyis a ma élő emberekre, a jövőben megszületendő utódainkra, az állatokra, a növényekre és az ökológiai rendszerekre.

Kaszás György (UpGrade Communications) véleménye szerint a magyar reklámokban ábrázolt nőkép a legtöbb esetben irrealisztikus, papírmasé-szerű és sztereotip. Sok esetben direkt, vagy indirekt módon szexista, még az egyszerű dolgokat is igyekszik megmagyarázni, és feleslegesen hízeleg. Minderre reagálva a stratégiai tervezőket tömörítő kerekasztal-beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a reklámok újratermelik a nőkről kialakult sztereotípiákat, hiszen egyszerűbb egy régi „jól bevált” sémához visszanyúlni, mint új irányt mutatni. A kommunikációs szakemberek „mentségére” szóljon, hogy a reklámokban a férfiak ábrázolása ugyanannyira sztereotip, mint a hölgyeké.

Klenovszki János, az NRC Piackutató cég képviseletében elmondta, az interneten szörfölők arányából leginkább az tűnik ki, hogy a nők ma még kevésbé használják ki a világháló úgynevezett hasznos funkcióit. Míg a férfiak a felesleges sorban állás helyett a kötelező dolgok elintézésének gyorsabb – ez esetben online – formáját választják, a nők bankügyeiket, hivatalos elintéznivalóikat inkább személyesen végzik. Ennek oka egyrészről az internetes biztonsági rendszerekkel szembeni alacsonyabb bizalmi szintben keresendő: a nők kevésbé nyitottak arra, hogy bizalmas, személyes adataikat netes felületen kiadják, másfelől pedig az ügyintézővel való személyes találkozás megengedi a bizalmasabb légkör kialakulását, valamint lehetőség nyílik az adandó kérdések közvetlen feltevésére és megválaszolására, amit nagyon sok online rendszer ma még nem biztosít.
 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]