A tudósok szerint egészen egyszerű oka van annak, hogy a neandervölgyiek kihaltak, míg a modern emberek túléltek minden viszontagságot. Ez pedig nem más, mint hogy a Homo sapiens sokkal fejlettebb szaglással rendelkezett, mint közeli 'unokatestvérei'.

A kutatók a vizsgálatok során felfedezték, hogy bár a két faj agyának mérete nagyjából azonos lehetett, szerkezete azonban már jelentősen különbözött. Ez kihatással volt a különféle készségeikre, többek között a problémamegoldásra, a memóriára, a nyelvhasználatra és a figyelemre is - írja a Nature Communications.

A mérések szerint a neandervölgyiek esetében a miénknél jóval kisebb volt a temporális lebeny, amelynek nagy szerepe van a memória működésében, valamint a nyelvi és társadalmi funkciókban. Emellett 12 százalékkal kisebbek voltak a szaglóhagymáik is, amelyek a szaglóérzéket befolyásolják.

A tudósok elmondták: jelentős különbség még, hogy a Homo sapiens esetében a szaglás közvetlenül kapcsolódik az érzelmeket kezelő agyi régiókhoz, ami magyarázza, hogy egy illat miért képes minket különféle dolgokra emlékeztetni. A jelenlegi elméletek szerint ez az a képesség, ami a neandervölgyiek esetében hiányzott, és ami képessé tett minket arra, hogy magas szintre fejlesszük a különféle társadalmi funkcióinkat - és hogy túléljük a neandervölgyieket.

OrientPress Hírügynökség