Japánban a világon elsőként olyan génmódosított főemlőst hoztak létre, amelynek zölden világít a bőre, és ezt a tulajdonságot utódaira is át tudja örökíteni. Ez a genetikai beavatkozás izgalmas távlatokat nyit meg az orvosi kutatások előtt, mondják a japán tudósok. Eredményükről a Nature című brit tudományos lap legújabb számában közöltek cikket.

A génmódosított majmot a Keio Egyetem Kísérletiállat-kutató Intézetének tudóscsapata hozta létre Erika Szaszaki vezetésével.
Az állat a Brazíliában honos közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus). Ultraibolya fénnyel megvilágítva a bőre zöldesen flueorszkál.

Az idegen gént (amely zöld fluoreszkáló fehérjét kódol) egy vírussal juttatták be majomembriókba, ezeket azután pótanyák méhébe ültették be.

A hét anyából 3 elvetélt, a másik négynek 5 kölyke született, mindegyikben megvolt a zölden világító fehérje génje. Két kölyöknek az ivarsejtjeiben is ott voltak ezek a gének, az egyik példánynak lettek utódai is, amelyek már magukban hordozzák a világító fehérje génjét.

A japán tudósok azért tartják fontosnak az eredményt, mert kutatóorvosok régóta szerettek volna olyan modellállatot, amely közelebb áll az emberhez, mint a kísérleti egerek.

Eddig azonban sehol sem sikerült majmokon további nemzedékekben is öröklődő genetikai módosítást végrehajtani.

Az első genetikailag módosított majmot (egy rhesust) 2000-ben hozták létre, de nála az idegen gén nem jelent meg az ivarsejtekben.

A japán eredményt kommentálva amerikai tudósok kiemelik a Nature-ben, hogy mérföldkőről van ugyan szó, de a selyemmajom az emberi betegségek kutatása szempontjából nem olyan értékes modellállat, mint a rhesus vagy a pávián.

Mások felhívják a figyelmet, hogy a világító fehérjétől még nagyon messze van az olyan majom előállítása, amely emberi betegségeket modellez.

Ismét másokat az az etikai kockázat aggaszt, hogy az ember legközelebbi rokonain alkalmazott genetikai beavatkozás technikáját később be lehet vetni génmódosított emberek létrehozására is.