A napjaink és a közeljövőben várható vízhiány alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát - tette közzé hivatalos állásfoglalásában a Láng István akadémikus által vezetett szakmai csoport.

 

Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben várható vízhiányok ezektől minőségileg eltérőek lesznek, mert a felmelegedés és a szárazodás közepette jelennek majd meg, szélsőséges időjárási jelenségek kíséretében - állapítja meg az állásfoglalás, amelyet egyebek között az MTA, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Vahava hálózat szakemberei készítettek és már a következő napokban eljuttatnak a törvényhozókhoz illetve a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca illetékeseihez.

A 4 és fél milliárd éves Föld jónéhány erőforrását használja úgy az ember, hogy közben véglegesen kimeríti ezeket- hangsúlyozta bevezetőjében a MTA főtitkára az állásfoglalást bemutató tájékoztatón. Németh Tamás kiemelte: Magyarország vízkészletekben gazdag, termőföldjei jók, ugyanakkor mindkettőt veszélyezteti a túlhasználtság és a szennyezés.

A főtitkár hozzátette: a Földön 900 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, és 1 milliárdnál is többen vannak, akik jutnak elegendő ivóvízhez.

Ma az aszályos időszakok gyakrabban fordulnak elő és súlyosabb következményekkel járnak- tette Láng István akadémikus, az állásfoglalást előkészítő csoport vezetője. Láng professzor úgy vélekedett: a szárazodás ma már nemcsak mezőgazdasági, hanem műszaki kérdés is, hiszen a hidak, utak és más tereptárgyak tervezésekor számolni kell a talajzsugorodással is.
A Kárpát-medence bekerült a szárazodás miatt veszélyeztetett területek közé- figyelmeztetett a professzor, aki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak is társelnöke is- ezért meg kell tervezni az öntözést, a vetésszerkezetet, a tartalékok képzését és a biztosítási rendszerek létrehozását.

Örvendetes változás az Európai Unió vízpolitikájában, hogy az uniós dokumentumok rendszeresen foglalkoznak az aszály okozta vízhiánnyal-jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója. Kolossváry Gábor kérdésre válaszolva elmondta: elsősorban a legnagyobb víztározónkat, a talajt kellene jobban kihasználnunk. Emellett 2013-ig részletes aszálykockázat-kezelési terveket kell kidolgozni, beleértve a konkrét intézkedések kidolgozását a vízkészletek megőrzésére, a víz tárolására és a vízvisszatartásra.  

Az „Aszály és szárazodás” c. konferencia állásfoglalásának aláírói ezért mielőbbi intézkedéseket javasolnak az Országgyűlésnek a tartós víz és élelmiszerhiány megelőzésére, és annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy megkerülhetetlen az aszály és a szárazodás társadalmi hatásaival való szembenézés, hiszen a jelenség súlyosan, létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]