Tíz magyarból három határozottan idegenellenes, egy örömmel fogadja a menedékkérőket, hat pedig mérlegelés után döntene az igen vagy nem mellett; ezzel tavaly némileg csökkent az idegenellenesség hazai aránya, ami megfelel az utóbbi évek tendenciáinak - derült ki a TÁRKI hétfőn közreadott felméréséből.

A TÁRKI eredménye szerint a megkérdezettek 29 százaléka nyíltan elutasította, hogy az országba menedékkérő tehesse be a lábát, 12 százalékuk üdvözölte az esetleges bevándorlók érkezését, 59 százalék pedig mérlegelné, hogy befogadjon-e valakit vagy sem. Mint az elemzésből kiderül, a nyílt xenofóbia mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb erőteljesen ingadozott (1996-2002), majd 2003 óta jóval kisebb ingadozások figyelhetők meg, azaz a nyílt idegenellenesek aránya azóta lényegében változatlan.

A mérlegelőket előbb arról is kérdezték a TÁRKI közvélemény kutatói, hogy milyen nemzetiségű, etnikumú menedékkérőket nem fogadnának be. A listát az arab népcsoport vezeti – 2007 -ben 86 százalék utasította vissza érkezésüket, míg idén 80 – és a fiktív etnikum, a piréz zárja 60 százalékkal, igaz három év alatt az irántuk tanúsított ellenszenv is 6 százalékkal csökkent. Az összevetésből kiderül, hogy 2007 óta a mérlegelők körében minden potenciális bevándorló csoporttal szemben csökkent vagy változatlan az elutasítás mértéke.

2010-ben az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (29 százalék) sokkal magasabb a Dél- és Nyugat-Dunántúli régióban élők (38 százalék és 33 százalék), az iskolázatlanok (37 százalék) és a munkanélküliek (43 százalék) között.
A parlamenti választáson részt venni szándékozók körében átlagos, a valószínűleg vagy biztosan nem szavazók körében magas (39 százalék és 35 százalék) a nyílt idegenellenesség mértéke. A pártszimpátiával rendelkezők között a FIDESZ-szavazók átlagosan, a Jobbik-szavazók kismértékben jobban, az MSZP és LMP szavazók az átlagosnál kevésbé (22 százalék és 21 százalék) idegenellenesek – zárul a TÁRKI beszámolója.