Dél-koreai tudósok szerdán bejelentették, hogy klónozással olyan genetikailag módosított malacokat állítottak elő, amelyek szervei könnyebben használhatók emberi transzplantációhoz. A klónozott malacokból hiányzik az a gén, amely miatt az emberi szervezet immunreakciót indít a sertésszövetek ellen.

 

Négy klónozott malac született április 3-án, de csak egyetlen maradt életben, amelyet Xenónak neveztek el. (A xenotranszplantáció szóból, amely eltérő fajok közötti szervátültetést jelent.) A klónozáshoz különösen kis termetű disznókat választottak ki, hogy a sertés szervei méretre is alkalmasabbak legyenek emberi beültetéshez.
 

A klónozást végrehajtó csapatot négy egyetem és két kutatóintézet tudósaiból toborozták.

Xeno hím, most a dél-koreai tudósok azon fáradoznak, hogy nőstény klónozott malacot is tudjanak létrehozni, mert akkor a genetikailag módosított minisertés tenyészthető lehetne.

A sertésszervek általában megfelelőek emberi beültetésre, de olyan cukormolekulák vannak a felszínükön, amelyekkel szemben az emberi szervezet immunválaszt indít. A cukormolekulákhoz emberi antitestek kapcsolódnak, és gyorsan elkezdik megsemmisíteni a sertésszervet.

Minden szervezet két olyan génnel rendelkezik, amely ennek a cukormolekulának a képződését irányítja, az egyik az apától származik, a másik az anyától. Az Egyesült Államokban 2002-ben már létrehoztak olyan klónozott malacokat, amelyekben az egyik cukortermelő gén ki volt kapcsolva.

Amerika után Dél-Korea a világ második országa, ahol sikerült ilyen klónozott malacot előállítani. Sőt a dél-koreaiak szerint az ő eredményük egy kicsit felülmúlja az amerikaiakét, mert ők mindkét cukortermelő gént kiiktatták.

A dél-koreai tudósok 2012-ben terveznek emberi klinikai tesztet végezni a genetikailag módosított klónozott minisertésekkel. Számításaik szerint 2017-re már széles körben fogják a gyakorlatban is alkalmazni a génmódosított klónozott minisertéseket.