Nem sikerült megállítania Brüsszelnek a negatív tendenciát, ha minimális mértékben is, de újra csökkent az európai parlamenti választásokon résztvevők aránya: az Unió állampolgárainak 43,4 százaléka járult az urnák elé a csütörtöktől vasárnapig tartó választások során. 736 mandátumért folyt a versengés, amelyből a legtöbbet, nagyjából 270-et ismét a jobbközép Európai Néppárt - Európai Demokraták frakció szerezte meg, míg fő ellenfelüknek a baloldali Európai Szocialisták Pártjának csak körülbelül 160 hely jutott.

Az EPP-ED frakció - bár vesztett pár képviselő széket az eddigi 288-ből - megőrizte eddigi jelentőségét és stabilizálta vezető szerepét az Európai Parlamentben. A jobbközép EU-párti erők gyűjtötték be a legtöbb mandátumot Belgiumban, Bulgáriában, Németországban, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, és valószínűleg az Egyesült Királyságban is.

Azaz 19 tagállamban a 27-ből, ami óriási eredmény. Külön kiemelendő Németország és Franciaország, ahol a hatalmon lévő Angela Merkel és Nicolas Sarkozy pártja is nagy győzelmet aratott, hisz a németeknél a kereszténydemokraták (CDU-CSU) 17,2 százalékkal előzte meg a szociáldemokratákat, míg a francia Népi Mozgalom Unió 12 százalékot vert a második szocialistákra. EP-frakciókra lefordítva az eredményeket 42-23 és 30-14 arányban győzött az Unió motorjának számító két nagy tagállamban az EPP-ED. 

A választások legnagyobb vesztesei a szocialisták, hiszen az eddigi 217 képviselő helyett ezentúl csak nagyjából 160-an képviselhetik majd a frakciót. Tagállami szinten győzni csak Csehországban (bár itt a 7 szocialista mellett kilencen olyanok is bejutottak, akiket az eddigi frakciókba nem lehet elhelyezni), Dániában (de hiába kaptak több szavazatot, itt mandátumban 3-3-ra végeztek a liberálisokkal), Görögországban (8-8 mandátum, de több szavazat, mint az EPP-ED), Máltán és Svédországban (ugyanaz, mint a görögöknél, csak 5-5 mandátummal). Azaz „tisztán” csak Máltán sikerült nyerni a szocialistáknak és ez katasztrofális összképet mutat a baloldal számára.

A harmadik erő Európában továbbra is a liberális ALDE marad, bár képviselői helyeik nagyjából 20 százalékát elveszítették, hiszen a 100 helyett már csak 80-82 képviselőjük jutott be az EP-be. Érdekesség, hogy országokra lebontva Észtországban, Hollandiában is ők szerezték a legtöbb mandátumot. A Zöldek várhatóan 53-an ülhetnek frakciójukban, ami fényes siker az eddigi 43 képviselői helyükhöz képest, azaz úgy tűnik a környezetvédelem egyre fontosabb téma a tagállamok – szavazni hajlandó – állampolgárai számára. 

Az Unió a Nemzetek Európáért frakció 35 helyet biztosan szerzett, és az eddig EP-n kívüli radikális jobboldali erők sikereinek köszönhetően valószínűsíthető, hogy ez a szám tovább fog nőni a közeljövőben a pártalkuknak köszönhetően, hiszen majdnem 90 független vagy az eddigi frakciókba nem besorolható politikust jutattak be az Európai Parlamentbe a választók. Lettországban egyébként az UEN kapta a legtöbb mandátumot.

Meg kell említeni természetesen a kommunistákat is, akik kicsit gyengültek, de 35 képviselőjükkel továbbra is markánsan jelen lesznek az új Európai Parlamentben, valamint a Függetlenség és Demokrácia 17 bejutott képviselőjét, akik nagy valószínűséggel újra megalkothatják a legeuroszkeptikusabb frakciót az EP-ben.

Az előző ciklusban felbomlott az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás nevű, szélsőjobboldali erőket tömörítő párt, de a radikálisok Európa-szerte történő megerősödése által az elméleti lehetősége újra meg lesz annak, hogy egy hasonló értékrendű frakció alakuljon – persze azt a komoly akadályt le kell küzdeniük, hogy más országból származó nacionalisták hogyan is találnak közös álláspontot…