Emlékszel, hat évvel ezelőtt milyen gyakran kellett a mobilod akkumulátorát feltölteni? Ha nem, akkor szívesen eszedbe juttatom: körülbelül egyszer egy héten. Később színes képernyős korszak érkezett, aztán színes nagyképernyős, majd a harmadik generációs hálózat kora. Most, ha szerencséd van, kétnaponta kell töltened a telefonodat. Ha nem, akkor naponta.

A mobiltelefonos GPS-használat hihetetlen sebességgel képes lemeríteni a telefonod akkumulátorát. Ha a helyzetedet folyamatosan követő programot használni akarod, akkor el kell felejtened a mindennapi töltést. Ez ugyanis szinte „legyilkolja” az elemeket kb. három óra alatt. Elméletileg akár ki is kapcsolhatjuk a GPS-t, de akkor meg minek van?

Nem mindennap jut eszünkbe (talán nem is tudjuk), de GPS nem más, mint a műholdak és a földön létesített kiszolgáló bázisok hálózata, amelyet az amerikai hadsereg hozott létre, és az amerikai hadsereg ellenőrzése alatt áll.
Ennek hétköznap ma már nincs jelentősége, de tudnunk kell, hogy 10 évvel ezelőtt az amerikaiak még direkt zavarták a műholdas jeleket, hogy a polgári készülékek ne tudjanak 100 méternél nagyobb pontossággal bemérni bármit. Ma az egész világ használja a GPS-t, amelyet továbbra is az amerikai hadsereg ural. Abban a pillanatban, amikor szükség lesz rá, a jelet megint megzavarják. Mi több, ez a jelenség nem fog feltétlenül az egész világon megjelenni: elegendő lesz a jelet csak azon a területen megzavarni, ahol harcban állnak az amerikai csapatok. A katonai felszerelés továbbá is precíz marad, a polgári viszont „megkergül”. Talán nincs ok aggodalomra, de miért is ne alkalmazhatnák a nagyhatalmak akár politikai nyomásgyakorlásra is a GPS-t?