Infarktust kaphat a bolygónk? Nem valószínű. Először is: honnan tudhatjuk, hogy Schumann-rezonancia év ezreken keresztül 7,83 Hz értéket tett ki, ha maga Schumann, és általa mindjárt az egész emberiség, alig 50 évvel ezelőtt szerzett róla tudomást? Ennyire kisfrekvenciájú hullámok észlelése rendkívül nehéz. A 7 Hz értékű hullám hossza majdnem 40 ezer km. Méréséhez speciális antenna szükséges. Tény, hogy a katonaság használja a kisfrekvenciás hullámokat. Ez a fajta elektromágneses sugárzás képes a Föld felszíne alá, vagy az óceánok vízébe hatolni több kilométeres mélységben, ahová más rádióhullámok nem jutnak el.

A tengeralattjárók azért vonják maguk után pár száz méteres antennáikat, hogy kapcsolatba léphessenek a felszínen lévő flottával. De az is biztos, hogy egyetlen hadsereg sem foglalkozik a Schumann rezonancia komplikált és drága kutatásával. Annál is inkább, hogy a földi rezonancia feszültsége milliószor kisebb, mint egy számítógép által generált elektromágneses tér.

Hol van hát a határ az igazság és a hazugság között?

Az ionoszféra 50 kilométeres magasságban rétegződik a fejünk fölött. A légkör ezen rétegét érintő kozmikus sugárzás és az ultraibolya fény hatására az ott lévő oxigén és nitrogén atomokból elektronok szakadnak le. Az így kialakult ionizált gáz jól vezeti az elektromosságot, nem úgy, mint a bennünket körülvevő levegő. A Föld felszíne is viszonylag jól vezeti az elektromosságot. Adott tehát két párhuzamos vezető anyag (a Föld és a ionoszféra), és a közöttük lévő szigetelő anyag (a levegő) – ez nem más, mint egy gömbkondenzátor. Emiatt sajátosan rezonál. Pontosan így képződik a hang is a hangszerekben. Például, ha megfújunk egy furulyát vagy pánsípot, zenét hallunk. Honnan jön? Maga a fuvallat hangtalan. Legfeljebb energiát képez, levegőmozgás formájában. Viszont ott van a hangszer rezonátortestként működő törzse, amely felerősíti némely (nem mindegyik) frekvenciarezgést.

Mitől függ, melyik frekvenciát erősíti a rezonátortest? Mondjuk, az alakjától. Rövid furulya magas hangokat bocsát ki; tehát minél hosszabb a hangszertest, annál alacsonyabb hangokra képes. Éppen a rezonátortest méretét szabályozzuk, amikor befogjuk vagy kinyitjuk a törzsén levő lyukakat. Hasonló elven működik a pánsíp, és végső soron a „földi gömbkondenzátor” is, amely viszont nem a levegő rezgéseit, azaz a hanghullámokat erősíti fel, hanem elektromos és mágneses mezők rezgéseit, azaz az elektromágneses hullámokat. De ki szólaltatja meg a Föld-sípot?