A zenei hasonlatnál maradva: a karmester Zeusz, az ég és a villámok ura. A Schumann-rezonancia részére a fő energiaforrást a légkörben történő elektromos kisülések jelentik. Bolygónk fölött minden pillanatban közel kétezer vihar tombol. Másodpercenként 50 villám sújt le a földre. Éppen ezért a Schumann-rezonancián végzett méréseket legfőképpen viharaktivitás felügyeléséhez használják fel. A vihar-aktivitás a bolygónkon egyébként nem egyforma. A legerősebb villámok greenwichi idő szerint reggel 9 óra, 14 óra és 20 óra körül jelennek meg.

Hogy miért? Mert a viharos tevékenység általában helyi idő szerint délutánonként erősödik fel. A „reggeli” aktivitás tehát a kelet-ázsiai csúcsot jelenti, a délutáni az afrikai kontinensen tomboló viharok megerősítését, az esti pedig a dél-amerikai rekordot. A Föld pulzusa nemcsak az elektromos kisülések erősségének segítségével árulja el az információkat, hanem egyben egy rendkívül érzékeny hőmérő is. Az átlaghőmérséklet akár minimális változása is nagy hatással van a viharok mennyiségére. Továbbá a Schumann-rezonancián végzett méréseket elemezve vonatkoztatni lehet, mennyi párát tartalmaznak a légkör legfelsőbb rétegei, azaz, mennyire vastag a felhőtakaró. Mostanság pedig olyan algoritmus megszerkesztésén fáradoznak geofizikusok, amely a Föld „altatódala” és rengései közötti összefüggéseket mutatná meg, ami a földrengés előrejelzéseit erősítené.

Kozmikus hangszerek

Más bolygók vajon „zenélnek-e”? Nincs kizárva. Nem kell más, hogy a Schumann-rezonancia alakuljon ki, mint hogy a bolygót elektromosságot jól vezető ionoszféra vegye körül, és biztosítva legyen az energia forrása. Az első számú jelölt a Vénusz, légkörében ugyanis számos kisülést észleltek. Igaz, hogy a Mars bolygón sose láttak még villámot, de ez nem azt jelenti, hogy ott nincsenek, annál is inkább, mivel hatalmas homokviharok tombolnak a felszínen. Impozáns elektromos kisüléseket a Jupiter fölött is regisztrálták már, a Szaturnusz pedig rádióhullámokat bocsát ki.
Remélhetőleg ebből a kozmikus – enyhén pszichodelikus – kórusból a tudósoknak előbb-utóbb sikerül kihámozniuk a Schumann-rezonancia alapértékét, s ez által meghatározzák a többi bolygó pulzusát, feltételezhetően méretük arányában változik: a nagyobb bolygók pulzusa valószínűleg lassabban ver.