Évtizedeken keresztül nem fogadták el ezt a feltételezést, de az új kutatások azt mutatják, hogy a helyünk a családban valóban hatással van intelligenciánkra és személyiségünkre. Újságok és reggeli TV programok vitatkoznak a legújabb eredményeken (A később született gyermekek merészebben viselkednek, mit tegyenek a szülők?), míg új viccek is születnek (Tudtad, hogy a világ első 23 űrhajósa közül 21 elsőszülött volt?) – írja a Scientific American.

Egy kétgyermekes család sarjának ötven százalékos esélye van arra, hogy elsőszülött legyen. Ha a gyerek egy ötgyermekes család lánya vagy fia, húsz százalék az esélye. Így a tény, hogy az űrhajósok aránytalanul elsőszülöttek, azt pusztán csak azt mutatja, hogy kisebb családokból származnak, nem pedig azt, hogy az elsőszülötteknek űrhajós képességeik vannak.

Sok oka van, amiért a család mérete hat a személyiségünkre. A több gyermek azt jelenti, hogy a szülői forrásokat (pénz, idő, figyelem) több irányban osztják szét. A családi méretéhez fontos társadalmi tényezők is társulnak, például az etnikum, iskolázottság, anyagi helyzet. A jobb módú, iskolázottabb szülőknek általában kevesebb gyermekük van. Ha az űrhajósokra jellemző, hogy módosabb, iskolázottabb szüleik vannak, akkor az is valószínű, hogy kisebb családokból származnak, és így az is valószínűbb, hogy elsőszülöttek.

A 65,000 születési sorrenddel foglalkozó tudományos cikk többsége szerint, melyet a Google Scholar nyilvántart, óriási többség szenved ettől a problémától, azaz nehéz a kutatást interpretálni. A többi tanulmány pedig általában elmulasztja bemutatni a születési sorrend hatásait.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]