Írás@krumplitojás

Miért írunk balról jobbra? Honna ered az @? Miért lesz puha a főtt burgonya, a főtt tojás pedig kemény?

1. Araboknál jobbról balra írnak, Japánban pedig felülről lefelé, az európaiak pedig balról jobbra.

Az írás mind a négy lehetséges módjára van példa a világban: még alulról felfelé is lehet írni (mint Indonézia és Fülöp szigetek némely ábécéje esetében). Az egyiptomi hieroglifák vízszintesen helyezkednek el, viszont mindkét irányban olvashatóak. A bustrofedon, a görög archaikus írás követési módja igazán érdekes, oda-vissza olvasás volt: az első versszakot balról jobbra kellett olvasni, a következőt fordítva, s így tovább.

Olybá tűnik, hogy az olvasás módjáról kizárólag az írás feltalálóinak elgondolásából eredő hagyomány döntött, amit alátámasztani látszik ez a tény, hogy a hagyomány változik: az arab nyelvek egyre gyakrabban használják a vízszintes, balról jobbra olvasandó írásmódot, nyilván európai nyelvek hatására. Habár vannak tudósok, akik az íróeszköz hatását látják az írás módjában – nem mindegy, hogy ecsetet, vagy vésőt használtak anno.

2. 40 évvel ezelőtt Ray Tomlison, BBN Technologies dolgozója, olyan írásjelet keresett, amely helyettesítené a –nak/-val ragot. Szüksége volt rá, hogy a számítógépen üzeneteket lehessen hagyni többi felhasználónak.

A @-t talált, amely a középkori kereskedelmi írásokban ad-ot (-nak, -nál) helyettesítő ligatúra volt, s bár nem volt vele maradéktalanul megelégedve, megtartotta. A @ jel nagyon régi, a latinból ered. Már az ókori Rómában is használták. Mivel BBN Technologies ARPANET, azaz Internet elődjének megalkotója. Ez a jel az internet egyik jelképévé vált. Magyar nyelvterületen a @ jel általában csak az e-mail címekben fordul elő. Sok nyelven – pl. lengyelül, szlovénül, németül – ezt a jelet majomnak nevezik, de az egyes nyelvekben a legváltozatosabb „fedőnevek” alatt szerepel. Olaszországban chiocciola (’csiga’) a neve, oroszul szobaka (??????, ’kutya’), svédül snabel-a (’ormány-a’), görögül to papaki (το παπακι ’a kisbéka’), törökül gül (’rózsa’). Magyarok jól elbántak vele: kukacnak keresztelték el.

3. Mind kettő gömbölyű és kemény, mégis másképp reagálnak a hőre, mert más-más vegyi szerkezetre hat a magas hő.

A tojás főleg a fehérje raktára, a krumpli viszont a keményítőé. Hő hatására csaknem az összes oldható fehérje koagulál. A fehérjék denaturációja (irreverzibilis kicsapása) során a térszerkezetet rögzítő kémiai kötések egy része felbomlik, a polipeptidlánc legombolyodik, s a fehérjék elvesztik biológiai sajátságaikat. Végeredményben megkeményedik a tojás. Krumplival más a helyzet. A keményítő növényi poliszacharid, amely burgonyában szemcsés alakban rakódik le. Hő hatására a jódmolekulák kijönnek a spirálból, duzzad a keményítő szemcséje és ezáltal puhul az egész gumó. Ugyanaz a folyamat zajlik főzés során a rizsszemekben vagy a keményítőben gazdag lisztből készült tésztában is.