Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

* túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant (azaz egészségkárosodása legalább 50 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt), és
* az egészségkárosodás következtében kereső foglalkozást nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál (2009. július 1-jétől akinek az egészségkárosodása a szolgálati idejét megelőzően keletkezett, annak az igénybejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetét kell vizsgálni).

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek szilikózis (azbesztózis) miatt bekövetkezett egészségkárosodásának mértéke eléri a 40 százalékot, ha az egészségkárosodás következtében kereső foglalkozást nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál.

2009. augusztus 31-ét követően megállapításra kerülő ellátás esetében az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is vizsgálni kell az ellátás megállapításánál.

Milyen egyéb feltételei vannak a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításának?

Baleseti rokkantsági nyugdíjat attól az időponttól lehet megállapítani, amely időponttól az igénylő

* túlnyomórészt üzemi baleset miatt bekövetkezett egészségkárosodása az ORSZI szakhatósági állásfoglalása szerint fennáll,
* táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Ki nem jogosult baleseti rokkantsági nyugdíjra?

Az a személy, aki rokkantságát szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

Mennyi szolgálati idő szükséges a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításához?

Az ellátás szolgálati időtől függetlenül megállapítható.

A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét hogyan állapítják meg?

A rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó szabályok szerint, vagy ha, az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék alapját képező, személyi jövedelemadóval csökkentett keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni.

Mennyi a baleseti rokkantsági nyugdíj összege?

A III. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 50-79 (vagy szilikózis/azbesztózis miatt legalább 40) százalékos mértékű, esetében a nyugdíj összege a havi átlagkereset 60 százaléka.

A II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul, a nyugdíja összege az átlagkereset 65 százaléka.

Az I. rokkantsági csoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul, nyugdíját az átlagkereset 70 százalékában kell megállapítani.

Ez a mérték a megszerzett szolgálati idő minden éve után 1-1 százalékkal növekszik, azonban a kiszámított nyugdíj összege a havi átlagkeresetnél nem lehet több.

Újabb üzemi baleset esetén hogyan történik a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása?

Több üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén a baleset következményeit együttesen kell figyelembe venni.

A baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

Kell-e módosítani a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét, ha a nyugdíjas egészségi állapotában változás következik be?

Ha az ORSZI a felülvizsgálat során állapotjavulást vagy állapotrosszabbodást véleményez, a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét ennek megfelelően módosítani kell.

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítani kell.

Mikor szűnik meg a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság?

Ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis következtében kialakult egészségkárosodása miatt már nem minősül rokkantnak.

Keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét, illetve a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. 2009. augusztus 31-ét követően az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban a nyugdíjasnak bejelentési kötelezettsége van, aminek elmaradása esetén az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő nyugellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

A vizsgálat során a hat egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell a baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnésének elbírálásakor figyelembe venni. A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság tehát nem szűnik meg, ha a kereső tevékenység egymást követően hat hónapot nem ér el.

Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja keresőtevékenység miatti megszüntetésének feltételei bekövetkeznek, köteles azt tíz munkanapon belül - a nyugdíjfolyósítás törzsszámára hivatkozással - bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

Ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, esetében a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett az egészségkárosodás mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani.

A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség megállapítása napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésétől kell számítani. Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt, ha a baleset következményét a már említett határidő után lehetett csak megállapítani. Három éven túl csak akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a baleseti egészségkárosodás között a szakhatósági állásfoglalás szerint okozati összefüggés van.

Hol és hogyan kell igényelni a baleseti rokkantsági nyugdíjat?

Az igényt az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270/D. számú igénybejelentő lap, illetőleg a K26 számú űrlapon és az ONYF. 3515-278. (N16) számú NYILATKOZAT egyidejű kitöltésével kell előterjeszteni a kérelmező lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az igénybejelentéskor a kérelmezőnek csatolnia kell

* az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló')
* az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
* amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

A tájékoztató az ONYF honlapjáról letölthető.
Lásd még: 010 számú tájékoztatót.

Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény 32 - 36. §, 36/E - 36/G. §, 64. §, 70. §
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet 27 - 28/A. §
2009. évi LVI. törvény