Ma veszi kezdetét Brüsszelben egy nemzetközi konferencia, amelyhez készült egy átfogó uniós felmérés a koszorúér-betegség elterjedéséről, melyből kiderült, hogy a vizsgált 16 ország közül hazánkban a legnagyobb az ilyen betegségek halálozási aránya. Európában továbbra is sok a szívbeteg, de a tagállamok nagy részében csökkent a halálozási arány Magyarországgal ellentétben. - tudatta az MR1 - Kossuth rádió

A koszorúér-betegség előfordulása folyamatosan növekszik, a fejlett ipari országokban az egyik leggyakoribb halálozási ok, és becslések szerint 2020-ra a fejlődő országokban is a lakosság jelentős részét fogja érinteni. Magyarországon 2005-ben közel 80 ezer beteg hunyt el keringési betegségben.

Mitől alakul ki a koszorúér-betegség?

A betegség kialakulását és azt, hogy kiben, mennyi idő alatt és milyen mértékben súlyosbodik genetikai és környezeti tényezők határozzák meg. Az érelmeszesedés tüneteket csak akkor okoz, ha a szív folyamatos vérellátása akadályozottá válik. Anginás fájdalom koszorúér-szűkület, vagy koszorúérgörcs, de leggyakrabban mindkettő együttes előfordulása esetén alakul ki. Leggyakrabban a szegycsont mögött fellépő szorító, nyomó érzés. Gyakori a hát, a válltáj, a has felső harmadának fájdaloma is. Anginás fájdalom leggyakrabban koszorúér-szűkülettől, vagy koszorúérgörcstől, vagy mindkettő együttes előfordulásától alakulhat ki. Ennek tünetei általában a szegycsont mögött fellépő szorító, nyomó érzés. De gyakori a hát, a válltáj, a has felső részének fájdalma is. A karokban is jelentkezhet angina, de nem zsibbadás, hanem heves fájdalom formájában.

A betegséghez vezető tényezők lehetnek még a fentieken túl: az étrend, a dohányzás, a napi fizikai aktivitás, és az alkoholfogyasztás.

A betegség kialakulásának nő a valószínűsége, ha a magas vérnyomás mellett a koleszterinszint is meghaladja a normál értéket, valamint még nagyobb a kockázat, ha a magas vérnyomás emelkedett koleszterin szinttel és dohányzással társul. Ezért fontos, hogy a koszorúér-betegség diagnosztizálása után el kell hagyni a dohányzást, és a táplákozási szokásainkat is meg kell változtatni. Az étrendben elsődleges szerepet kell kapnia a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek, valamint a csökkentett zsírtartalmú tejtermékek mellett az olajos halféleségek fogyasztásának növelése és bizonyos növényi olajak használata is hasznos. Zsír helyett olajat, vaj helyett pedig margarin hazsnálatát ajánlják az orvosok.
A mérsékelt alkoholfogyasztás bizonyos mértékig csökkenti a koszorúér-betegség kialakulásának valószínűségét. A napi 2-3 dl vörös bor megengedhető.
Ugyanakkor a fizikai aktivitás fokozása, a rendszeres testmozgás szintén csökkenti a szívbetegség kockázatát.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]