Bálnák tömeges partra vetődését tanulmányozó ausztrál tudósok felvetették, hogy a klíma melegedése miatt gyakoribbá válnak majd az ilyen esetek. Ennek az a feltételezett oka, hogy a felmelegedés közelebb hozza majd a partokhoz a bálnák táplálékát.

 

A múlt héten csaknem 90 pilótabálna és palackorrú delfin pusztult el, miután partra sodródott Ausztrália nyugati partjain. Márciusban ez volt a második tömeges bálnapusztulás, amellyel együtt összesen 500 fölé ment az áldozatok száma. A bálnapusztulást 1920 óta figyelő kutatók szerint a partra sodródásokban 12 éves periodikus változás tapasztalható. Ez éppen egybe esik azokkal az évekkel, amikor tápanyagban gazdag hűvös tengeráramlatok érkeznek délről, ilyenkor megnő a halállomány. Corey Bradshaw, az Adelaide-i Egyetem kutatója szerint a bálnák és delfinek a part közelébe úszó halrajokat követve sodródnak a szárazföldre.

 

A legutóbbi partra vetődési csúcs 2004/2005 fordulóján volt, amikor a déli félgömbön nyár van. Azon a nyáron annyi partra sodródás történt, mint az előző teljes évben összesen. Bradshaw szerint a klíma felmelegedése következtében az eddigi 12 éves periodicitás felbomlik, és gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek. Sőt, ez már most is tapasztalható. A bálnák és delfinek tömeges partra sodródásának okairól nem sokat tudni, inkább csak feltevések vannak. Egyes kutatók a cetfélék fejlett társadalmi jellegével magyarázzák a tömeges "öngyilkosságot", eszerint ha a csapat egyik egyede bajba kerül, akkor a többi önfeláldozóan a segítségére siet.

 

Más elképzelések szerint geomágneses interferencia zavarhatja meg a cetfélék hanglokátoros érzékszervét, ezért tévednek a bonyolult tasmán partvidéken a számukra veszélyes sekély vizekre. Megint más teória szerint a viharok felkavarják az üledéket, és a zavaros vízben nem működik jól az állatok hanglokátora.