A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet legújabb tanulmánya szerint a közelmúltban több mint 350, a régióban azelőtt ismeretlen fajt fedeztek fel Kelet-Himalájában. A felbecsülhetetlen értékű biológiai kincset azonban súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás.

A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a Kelet-Himalája; Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas; Where Worlds Collide) című tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási időszak eredményeit mutatja be. A kutatások Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folyt. A Himalája keleti fele jellemzően nehezen megközelíthető terület, sok az elszigetelt élőhely, ezért a biológiai feltérképezés hosszú időt vesz igénybe, és máig nem fejeződött be.

Az egy évtizedes kutatás során a szakemberek több mint 350 új fajt regisztráltak ezen a területen. Az eddig nem ismert fajok közé tartozik 242 növény, 61 gerinctelen, 14 édesvízi hal, 16 kétéltű, 16 hüllő, 2 madár és 2 emlős.

A kutatók rámutattak, hogy az Észak-Mianmarban élő putaoi muntjákszarvas (Muntiacus putaoensis) a világ legkisebb és legősibb szarvasfaja. Az állatról korábban úgy gondolták, hogy egy másik faj fiatal egyede, de a DNS tesztek azt igazolták, hogy egy különálló fajba tartozik. 60-80 cm magas, és összesen 11 kg körüli testtömeggel rendelkezik. Rátaláltak a területen a 2005-ben felfedezett arunácsali makákóra is, mely nem csak a régió, de egyben a tudomány számára is teljesen új felfedezés. Ez a világ eddig ismert legmagasabban élő makákója; a tengerszint feletti 1600 és 3500 méter magasságban fordul elő.

A Himalája teljes területén tudomásunk szerint eddig megközelítőleg 10 000 faj él, többek között körülbelül 300 emlős, 1000 madár és 300 édesvízi hal. A világ összes növényének harmada és a gerinctelenek 40%-a itt él. Itt található a kihalás szélén álló bengáli tigris egyik utolsó élőhelye, és itt él a szintén veszélyeztetett indiai orrszarvú is.

Ez a hatalmas jelentőségű felfedezés rámutat arra, hogy a Himalája keleti része egyike a világ természeti kincsekben leggazdagabb területeinek. Különös figyelmet kell tehát arra fordítani, hogy a most felfedezett értékeket megőrizzük. Sajnos a Himalája egyike azoknak a helyeknek, ahol a klímaváltozás hatásait már észlelhetjük. mondta Balogh Alexandra, a WWF Magyarország sajtószóvivője.

A klímaváltozás mellett a nem fenntartható gazdálkodás, az erdőirtás, a túllegeltetés, a veszélyeztetett fajokkal történő illegális kereskedelem és az édesvízzel való felelőtlen gazdálkodás és a szennyezés veszélyezteti a Himalája élővilágát.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]