Egy nemzetközi kutatás szerint a nőstény csimpánzok azokkal a hímekkel párosodnak, amelyek a legtöbb gyümölcsöt gyűjtik össze. A csimpánzok viselkedését kutató pszichológusok megfigyelték, hogy a hím csimpánzok képesek papayát és más kívánatos gyümölcsöt is ellopni a környezetükben lévő farmokról (nem kis kockázatot vállalva), hogy elnyerjék a nőstények kegyeit. A narancs, az ananász és a kukorica után a banán is elfogadott fizetőeszköz a csimpánzok világában. A megfigyeléseket a Stirling Egyetem munkatársai végezték a nyugat-afrikai Bossou faluban, a Guineai Köztársaságban.

Dr. Kimberley Hockings, a Stirling Egyetem Pszichológia tanszékének kutatómunkatársa elmondta, hogy ezek a kutatási eredmények az első bizonyítékai annak, hogy a csimpánzok között az élelem megosztása elsősorban szexuális indíttatású. Hozzátette, hogy a kurkászásért is „szívesen fizetnek” a csimpánzok. A kutatási eredmények jelentősége az, hogy ezek egyfajta evolúciós bizonyítékai az emberek élelem megosztásának.

A csimpánz társas viszonyaira jellemző, hogy egy csoportban több hím és nőstény él együtt. A rokon hímek együtt védelmezik a nőstényeket és utódjaikat. A dominancia-sorrend miatt elvileg csak az alfa hímmel párosodhatnak a nőstények. Ennek ellenére a nőstények több hímmel párosodnak, csendben, a többi nőstény elöl elbújva, hogy megtalálják a lehető legjobb apát utódjaik számára, de elkerüljék azok haragját. Ezzel elbizonytalanítják az apa kilétét, így biztosítják utódjaik számára a nagyobb védettséget.

Mindez bizonyítja, hogy a csimpánz agya igen fejlett. Kommunikációra, tanulásra alkalmasak és tudatosan képesek jövőjüket megtervezni. Egy friss svéd megfigyelés is alátámasztja ezt. A furuviki állatkert Santino nevű alfahímje a nyitás előtt elkezd kavicsokat gyűjteni, hogy a gyanútlan látogatókat megdobálhassa velük.

Egyéb érdekes adatok: 

• A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. 
• Emberszerűek családjába tartozó majomalkatú faj Afrika középső részein elszórtan élnek, létszámúk a vadonban alig éri el a 200 000 egyedszámot. 
• A csimpánzkölyök 6–8 évesen válik ivaréretté, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. 
• Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 éves kort is megélhetik. A legidősebb élő csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita. 76 éves, és még mindig aktív életet él.