Felfedezésük megannyi rejtély megoldását hozta: olyan jelenségeket magyaráz meg, mint az empátia, a tömegagresszió és -ámítás, az ásítás ragadóssága vagy akár a pornófilmek hatására bekövetkezett erekció. Akár ennyi is elég lenne, hogy a tükörneuronok örökös felvételt nyerjenek a tudomány történetébe, de ennél többről van szó.

Szinte hihetetlen, hogy a tükörneuronok első észlelésére csak a XX. század 90-es éveiben került sor. És az is érdekes, hogy felfedezője nem amerikai, sőt nem is Amerikában él. Eme korszakalkotó eseményre az olaszországi Parmában került sor. A megfigyelés a helyi egyetemen kutató Giacomo Rizzolatti professzor nevéhez fűződik. Makákó majmokon végzett úttörő kísérletei immár legendásak.

Giacomo Rizzolatti az agykéreg tanulmányozásával foglalkozott. Konkrétan azt akarta kideríteni, hogy egy-egy mozdulatnál az egész agykéreg reagál-e, vagy pedig csak néhány neuron felel minden cselekvésért. A kísérletező team a majmok agyaiba elektródákat ültetett be. A vezetékek hangszórókban végződtek. Amikor az idegsejtek aktivizálódtak, a laborban recsegő hangokat lehetett hallani. Ez volt Rizzolatti módszere arra, hogy ellenőrizze a majomagy munkáját, mialatt az kezét nyújtotta az élelemért, például földimogyoróért. A tudós így vette észre, hogy a konkrét célirányos motoros aktusokért az agykéregnek csak egy része felel, amely már önmagában is fontos felfedezés volt. Viszont nem annyira izgalmas – és itt kezdődik egy legenda. Eric Jaffe-nak, a „The Observer” munkatársának beszámolója szerint Rizzolatti fagylaltozni kezdett a laborban. Egy másik verzió szerint a földimogyoró volt a tettes, melyért éhes kollégája nyúlt. Függetlenül attól, mi okozta, tény, hogy a helyiségben reccsent egyet a hangszóró! Pont úgy, mintha maga a majom nyúlt a mogyoróért (vagy fagylaltért)!

Rizzolatti azonnal hozzáfogott ezen mechanizmus okainak megoldásához. És ez mutatja a nagyságát: Giacomo Rizzolatti nem hanyagolta el a véletlen esetet, hanem észrevette a benne rejlő lehetőségeket. Ennek köszönhetően fedezte fel a tükörneuronokat, azaz azokat az idegsejteket, amelyek ugyanazt az aktivációs mintázatot mutatják akkor is, amikor az állat egy bizonyos célirányos cselekvést végez, és akkor is, amikor ugyanezt a cselekvést mástól (kísérletvezetőtől vagy egy másik majomtól) látja. Sőt, a tükörneuronok egyfajta „jövőlátással” is rendelkeznek, ugyanis nem szükséges, hogy a majom lássa a teljes cselekvést. A mozdulat megszakítható, ám a majom agyában akkor is aktivizálódnak a megfelelő neuronok. Bizonyos edzés után elegendő lesz akár maga a földimogyoró recsegése.

Nem sokkal később a tükörneuronok jelenlétét emberek esetében is kimutatták, ami teljesen felforgatta a modern pszichológiát. Ettől a pillanattól kezdve az emberi agyat nem lehetett teljesen függetlennek tekinteni. Kiderült ugyanis, hogy „szó szerint” teljesen el vagyunk merülve mások agyában. Nálunk, embereknél a tükörneuronok sokkal nagyobb szerephez jutnak, mint a majmoknál. Már csak azért is, mivel sokkal több ilyen neuronunk van. Majmoknál az agy két területén helyezkednek el, ahol az összes neuron 20%-át teszik ki. Ezzel szemben az emberi agy több pontján találhatóak, és az arányuk is nagyobb. Némely tudós szerint az ember tükörneuronjai nemcsak hasznos cselekvésre reagálnak, hanem értelmetlenre is. Például a kisgyerek tapsikol, utánozva az anyját, pedig számára ez haszontalan. Ugyancsak kisgyerekek előszeretettel utánozzák a parkban a szobrok testtartását, és ez is a tükörneuronokhoz köthető tevékenység.

Cikkünk második részét holnap olvashatják, amelyből kiderül, hogyan ismerik fel a tükörneuronok az arcmimikát, és miért reagál az ember agresszióval az agresszióra. Sőt az is kiderül, milyen összefüggés van a speciális idegsejtek és az erekció között…