2010. december 12-ig az isztambuli Pera Múzeum ad otthont annak a tárlatnak, amely Csontváry Kosztka Tivadar képeit mutatja be a török közönségnek. A kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményeiből válogatott festményeket tárja a nagyközönség elé. Isztambul és Pécs az Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán működik együtt, amelynek köszönhetően október óta látható Pécsett a Csontváry-kiállítás társrendezvénye is, az Isztambul – Huma Kabakci gyűjtemény a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában.

A társkiállítások megszervezésének gondolata először 2008-ban merült fel, amikor Pécs akkori polgármestere, Tasnádi Péter, és az Országgyűlés akkori elnöke, Szili Katalin Isztambulban találkozott Köksal Toptannal, a Nagy Nemzetgyűlés elnökével valamint Nuri Colakogluval, az 'Isztambul 2010' Végrehajtó Bizottsága elnökével, Muammer Güler isztambuli kormányzóval és Kadir Topbas isztambuli főpolgármesterrel. Ekkor már mindkét város tudta, hogy 2010-ben együtt viselhetik a Ruhr-vidék mellett az Európa Kulturális Fővárosa címet, így az együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak a találkozó résztvevői. A magyar fél javaslata volt a Csontváry-kiállítás isztambuli megrendezése, amelyhez kapcsolódva a másik fél is felvetette egy török képzőművészeti kiállítás pécsi bemutatását.

Az egyeztetéseknek köszönhetően már megnyílt október elején a Huma Kabakci Gyűjtemény – Isztambul című kiállítás Pécsett, a Csontváry-kiállítás megnyitójára pedig október 20-án kerül sor. A nemzetközi hírű gyűjtő és mecénás, Nahit Kabakci már nincs köztünk, azonban a gyűjteménynek nevet adó lánya, Huma Kabakci apja akaratának megfelelően gondozza a kollekciót. Neki köszönhető, hogy a hageni Osthaus Museum igazgatója, Tayfun Belgin úr megszervezhette a modern török festészet elmúlt 60 évébe betekintést nyújtó kiállítást. Két német város, a Ruhr-vidéki Hagen, és Goslar után Magyarországon, Pécsett láthatók a művek, lehetőséget teremtve arra, hogy modern török festészetet személyesen is megismerhessük Magyarországon. Hasonlóan érdekes lehet a török közönség számára Csontváry művészetének megismerése. A párhuzam, a hasonlóság több helyen fellelhető a török művészek és Csontváry Kosztka Tivadar között, akinek művészetét még ma is a nyugati kultúrkör számára nehezen befogadható, keleti kuriózumként értékelik leginkább.

Isztambul, mint Európa Kulturális Fővárosa, programjának szimbólumául a négy őselemet, a tüzet, vizet, földet és levegőt választotta. Csontváry számára is meghatározóak voltak ezek a fogalmak. Példa erre életműve emblematikus alkotása, rejtett önarcképe, a Magányos cédrus is. Rendkívüli módon, valamennyi őselem megjelenik e festményen. A földet és az eget összekötő fa életerejéről, sok ezer év küzdelmes sorsáról tanúskodnak a csonka, megtört ágak, vitalitásáról a hajlékonyan lebegő lombozata. Mögötte ott a tenger, a végtelen víz, amelyből a pára által lilára festett vulkánikus hegy emelkedik ki. A hatalmas távlatot nyújtó panorámakép egén a hegy mögé lebukó Nap fénye festi vörösre, narancssárgára a felhőket. A mindenség fenséges nyugalmát és örökkévalóságát látjuk, érezzük a festményen.

Forrás: OrientPress Hírügynökség