Több mint harminc kulturális, illetve természeti helyszín pályázik arra, hogy felkerüljön a UNESCO világörökségi listájára, amelynek bővítéséről a hét végén Brazíliában összeülő Világörökségi Bizottság dönt. A nemzetközi testület július 25. és augusztus 3. között tartja 34. ülésszakát a dél-amerikai országban. A tanácskozás során 35 ország terjeszti elő összesen 32 új jelöltjét, melyek között 6 természeti, 24 kulturális és 2 vegyes (természeti és egyben kulturális) helyszín pályázik a világörökségi címre. Ezen kívül korábban már javasolták kilenc helyszín kibővítését. Az új jelöltet előterjesztő államok között három olyan is van - a Marshall-szigetek, Kiribati és Tádzsikisztán - amely jelenleg egyetlen helyszínnel sem szerepel a világörökségi listán.

A természeti világörökségi helyszín címére pályázik többek között a kiribati Phoenix-szigetek védett térsége, az orosz Putorana-fennsík és a Pamír-hegység tádzsik nemzeti parkja.

A kulturális világörökség részévé szeretnék nyilváníttatni az ausztráliai fegyenctelepeket, a fehérorosz-lengyel Augustowski-csatornát, a vallon bányákat Belgiumban, a brazil Sáo Cristóvao város Sáo Francisco terét, a francia Albi püspöki várost, az iráni Tabriz történelmi bazársort, a Marshall-szigeteki Bikini-zátonyt, ahol nukleáris kísérleteket hajtottak végre, a tádzsik ősi várost, Szarazmot, valamint két történelmi dél-koreai falut is.

Az ülésszak alatt a veszélyben lévő világörökségi helyszínek listáját is "frissítik", eldöntve, hogy melyek kerülhetnek le, illetve milyen új helyszíneket kell felvenni a fokozottan védendők közé.

A világörökségi listán jelenleg 148 ország összesen 890 rendkívüli egyetemes értékkel bíró helyszíne - 689 kulturális örökség, 176 természeti terület és 25 vegyes helyszín - szerepel.