Nem tudják még az önkormányzatok, miből fogják fedezni az Út a munkához programhoz szükséges önrészt. Ebben az évben összesen 100 milliárd forintot különített el a kormány arra, hogy képezzen és munkához juttasson szociális segélyen élőket. 80-100 ezer embert vonhatnak be a foglalkoztatásba. Aki nem él a felkínált lehetőséggel, nem juthat támogatáshoz. A program április 1-én indul. A megkérdezett önkormányzatok főleg falutakarításhoz, mások saját erdeik, legelőik rendben tartásához alkalmazzák majd az eddig segélyen élőket.

Fűnyírás és ároktisztítás - ahogy eddig, az Út a munkához program keretében ezután is ilyen munkákat végeznének a legtöbb településen. Mezőzomboron viszont már most látszik, hogy az önkormányzat nem tudja majd biztosítani a foglalkoztatáshoz szükséges önrészt. 250 embert kellene alkalmazniuk, de a költségvetésükből csak hatvan emberre telik ki a pénz - mondta el a Független Hírügynükségnek Bíró Ferenc, Mezőzombor polgármestere.

Szűcs Erika szociális miniszter a Független Hírügynökségnek szombaton azt nyilatkozta, hogy még mindig jobban megéri az önkormányzatnak, ha dolgozókat alkalmaz, mintha segélyt fizet ki. A segélyezettek után ugyanis 20 százalékot, míg a dolgozók után csupán 5 százalékot kell önrészként kifizetniük. "Tehát alapvetően abban érdekeltek az önkormányzatok, hogy találják meg a foglalkoztatás bővítésének lehetőségét" - tette hozzá.

Taktaharkányban áprilistól hetven ember dolgozhat majd - mondta el a Független Hírügynökségnek Varga László, a település polgármestere. A falunak szerencséje van, mert saját földterülettel rendelkeznek, ahol van munka bőven.

A Független Hírügynökség által megkérdezett polgármesterek nagy gondnak látják, hogy addig nem dolgozhat valaki, míg el nem végzi a nyolc általánost. Addig viszont az önkormányzat utánuk húsz százalék önrészt fizet. A miniszter szerint már folyik a tananyag kidolgozása, és eddig 69 helyi települési iskolával kötöttek megállapodást, hogy az oktatást az érintettekhez minél közelebb vigyék.