A Lidl tizenhárom üzlettel lépett be március 19-én a svájci piacra – olvasható a Nielsen friss tanulmányában. Kezdettől fogva komoly konkurensnek tekintik a német nyelvű Svájc különböző kantonjaiban a diszkontláncot. Üzleteiben a választék átlagosan 31 százalékát teszik ki a gyártói márkák - állapította meg a Nielsen svájci vállalata.

Év végéig további tizennégy egység nyitását tervezik. Egyelőre az ország nyugati részében és az olasz nyelvű Tessin kantonban nem terjeszkedik a német lánc.

A Lidl az alpesi országban 2 300 cikkelemet kínál, amelynek háromnegyed része élelmiszer. Közülük 23 százalék a gyártói márkák aránya, míg az úgynevezett nonfoodnál 39 százalék.
A hajápolók kategóriájában a szortiment több mint kétharmadát alkotják gyártói márkák. Élelmiszereknél 35 százalékkal rekorder a „főzés” kategória, amely a következőket foglalja magában: leves, szósz, konzerv, gabona, liszt és só.
A Lidl agresszív terjeszkedése következtében ma már 7 740 üzletet működtet szerte Európában, szemben az Aldi 7 200 egységével. Boltszám tekintetében a Lidl tavalyelőtt kerekedett felül. „A Lidlnél pontosan tudják, mikor érdemes belépni egy piacra. Koncepciójuk bizonyos fogyasztói csoportok vonz, míg másokat nem” – mutat rá Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen fogyasztói ismeretekért felelős európai igazgatója. Szerinte az ár csak az egyik magyarázat arra, hogy a fogyasztók miért vásárolnak hard-diszkontokban. A bolttípus mellett szólnak olyan érvek is, mint a termékek minősége, és mindenek előtt a lakóhelyhez való közelség. „Amit ma diszkontnak nevezünk, tulajdonképpen az új lakóhely közeli bolt, ahol gyorsan be lehet szerezni az alapvető élelmiszereket, miközben az alacsony ár plusz előnyt jelent” – állapítja meg J. J. Vandenheede.