Hétfőn tartja következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elmúlt időszak többségi elemzői várakozása az, hogy tartani fogják a 9,5 százalékos jegybanki alapkamatot. Az elmúlt hetekben jelentősen erősödött ugyan a forint, a magyar gazdaság és az államháztartás helyzete azonban változatlanul törékeny.

Pénzügyi elemzők szerint az állampapírok hozamát befolyásoló úgynevezett kockázati felár - bár számottevően csökkent az elmúlt időszakban - még mindig magas, körülbelül 3 százalékpont. Ez pedig valószínűleg nem teszi lehetővé az alapkamat csökkentését.

Az alapkamat mérséklése ellen ható tényező a júliustól emelkedő áfa és jövedéki adó. Ennek következtében még a Pénzügyminisztérium is jelentős egyszeri - körülbelül egy százalékpontnyi - áremelkedéssel számol, az év végére pedig 6 százalék fölé futó inflációval. Márpedig a Monetáris Tanács az árstabilitást tekinti a kamatpolitika legfontosabb feladatának - amint azt Simor András MNB-elnök minden alkalommal hangsúlyozza is, ismételten erősödő inflációs nyomás esetén tehát valószínűtlen az alapkamat mérséklése. Sőt, a legutóbbi ülésen történtek ismeretében nem zárható ki, hogy ismét lesz rátaemelési javaslat.

A jegybanki alapkamat újrainduló csökkentése az év második felében várható, a ráta az év végére akár 8,5 százalék is lehet. Feltéve, hogy az európai parlamenti választások után nem mélyül el még jobban a belpolitikai hangulat, ami az ország iránti külföldi bizalom javulását megtörheti, ismételt forintgyengülést eredményezve.