A kormány előtt van az az előterjesztés, amely szerint a lakásokról az összes jelzálogra kiterjesztenék azt a lehetőséget, hogy állami garanciával kaphatnának törlesztési segítséget a nehéz helyzetbe került tulajdonosok. De lehet, hogy uniós kérésre 100-ról 80 százalékra csökken az ehhez nyújtott állami garancia - hangzott el az első bankárkonferencián hétfőn. A jegybank elnöke, Simor András bírálta a bankokat, amiért azok nem nyújtanak hiteleket a vállalatoknak. A bankszektorban modellváltás készül - hangzott el többektől a rendezvényen.

Már régen elfogadta a parlament azt a törvényt, ami a tavaly szeptember végéig munkanélkülivé váltak számára nyújt átmeneti könnyítést a jelzálog-lakáshitelek törlesztésében 100 százalékos költségvetési garanciával. Az Európai Bizottság azonban még nem végzett a jogszabály vizsgálatával, ami ezért az nem alkalmazható egyelőre. Mivel a 80 százalékos garancia a szokás, elképzelhető, hogy Magyarországnak vissza kell vennie a kezesség mértékéből - mondta az első bankárkonferencián hétfőn Marsi Erika kormánybiztos. Azt is bejelentette, hogy már a kormány előtt van a törvény módosítása, amelyben az uniós vizsgálat elhúzódása miatt kitolják az igénybe vétel határidejét idén szeptember végéről 2010. június 30-áig. Azt is tervezik, hogy az összes jelzáloghitelre és egyéb adósokra is kiterjesztik a lehetőséget, de csak "méltányolható ingatlanra és hitelre" - fogalmazott a kormánybiztos.

Többen - így Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is - szóvá tették, hogy a bankok már hitelképes vállalatoknak és projektekre sem adnak hitelt. Csányi ennek kapcsán a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának változását sürgette. Simor András jegybankelnök azt mondta a kritikákra, hogy jelenleg nem lehet alacsonyabb az alapkamat (az MNB éppen hétfőn hagyta 9,5 százalékon), mert mindazokban az országokban ekörüli ennek szintje, amelyekkel Magyarországot egy csoportban kezelik a befektetők. A kamatnak igazodnia kell a befektetők kockázatbesoroláson alapuló hozamelvárásához, márpedig Magyarország állampapírjait csak magas hozammal hajlandók vásárolni - ismertette a helyzetet Simor András.

A bankok hitelezéséről szólva az MNB elnöke határozottan szögezte le: a jegybanki és más intézkedések következtében legalább 1000 milliárd forinttal több pénz van most a bankszektorban, mint a válság kitörése után volt. Nem igaz tehát, hogy nincs pénz, mint amit egyes bankvezetők állítanak - mondta Simor András. Fura ezt olyan vezető szájából hallani, amelynek intézménye nem vette igénybe az MNB devizasegítségét - fűzte hozzá. Mint mondta: a 7 nagy bankból 5 vállalta, hogy a piacinál kedvezőbb kamaton kap eurót és svájci frankot az MNB-től, amelyért cserébe vállalati hiteleinek állományát nem csökkenti idén. Az is igaz, hogy a magyar pénzintézetek stratégiai célja a meglehetősen magas (150 százalékos) hitel-betét-arány csökkentése (vagyis hogy lehetőleg ne legyen több kihelyezett kölcsönük, mint amennyi a betétek összértéke). Simor András ismét sürgette a pozitív adóslista bevezetését.

Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság bizalma a válság közepette is megmaradt a bankok iránt, nem következett be nagyarányú betétkivonás, mint például Ukrajnában. A hitelszűke mindenre igaz, a térség bankjainak finanszírozásában fontos külső forrásból jelenleg semmi pénzre sem számíthatunk, márpedig a leszakadás nagyobb kárt okoz, mint amekkora a szerinte csekély összegű finanszírozás kockázata. Az OTP ügyfeleinek egyébként kevesebb, mint egy százaléka vette igénybe az adósvédelmi programot - mondta Csányi Sándor. Ha nem húzódik el válság, a térség bankszektora a fellendülés nyertese lehet - mondta Csányi, aki szerint a külső keresleti sokk nagy részén már túlvagyunk, a bizalmi indexek enyhén emelkednek, a visszaesés ugyan még folytatódik, de már kisebb ütemben.

A bankszövetség elnöke szerint megalapozatlan az ágazat elmarasztalása a lakosság eladósodásáért és a nagy arányú devizahitelezésért. Felcsúti Péter gyengeségüknek tartja viszont például a svájci frank túlsúlyát az euró helyett és az ingatlanhiteleknél a megfelelő hitelminősítés nélküli kölcsönfolyósításokat. A bankszövetség elnöke bírálta azokat, akik egy részétől "szinte xenofóbiába hajló" megnyilatkozások hallhatók arról, hogy a bankoknak magyar tulajdonba kell kerülniük, de legalábbis magyarországi legyen a székhelyük. Magyar tulajdoni háttérrel megoldhatatlan feladat lett volna a válságban fenntartani a szektort - mondta Felcsúti.

Többen beszéltek arról, hogy vége egy aranykornak a világ bankszektorában. Eltűnt a korlátlan mennyiségű olcsó pénz, az elmúlt 10 év fogyasztásról és hitelekről szólt, a következő időszak a beruházásról és takarékosságról fog - mondta például Felcsúti Péter. Balázs László, a Volksbank elnök-vezérigazgatója pedig azt mondta, hogy a "fogyassz most" helyett a "takarékoskodj és fektess be, és ebből fogyassz" a jelszó. A jövő bankjának nagyobb a tőkéje, mint eddig volt, alacsonyabb a megtérülési ráta, a hitelezés helyett a jutalékokból származó jövedelem fog dominálni - mondta Balázs László, aki szerint a feladat a bizalom újjáépítése, a szabálykövetés és a felelősség.

Magyarországnak is fel kell ülnie arra a hullámra, amely a pénzügyi rendszerben hozzálátott a gondolkodáshoz a felelősségről, a megoldásokról és a szerepek újragondolásáról - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke. Farkas István szerint tovább kell bővíteni a megelőző, az eseményeknek elébe menő intézkedések körét, amelyek keretében a PSZÁF tavaly ősszel felfüggesztette az ingatlanalapok működését, hogy megakadályozza a nagy arányú tőkekivonást, az összeomlást. Farkas István szerint Magyarországnak egyedülállóan felelős bankrendszere van. Nem azért, mert csupa filantróp emberből áll, hanem saját jól felfogott érdekükben - fűzte hozzá.