2009. július 14. - 16:17

Mind Európában, mind az Egyesült Államokban a magánbefektetők az alacsony kockázatú befektetéseket részesítik előnyben, továbbra is fontosabb a biztonság, mint a magas hozam. Míg Nyugat-Európában és az USA-ban növekedett a befektető személyek aránya, addig Közép-Kelet-Európában még mindig jelentős arányt képviselnek azok, akik semmilyen eszközbe nem fektetnek be. Hazánkban 72 százaléknak nincs semmilyen befektetése, és ez szinte nem is változott a 2 évvel ezelőtt mért eredményekhez képest – derül ki a GfK Csoport által a The Wall Street Journal Europe megbízásából készített legfrissebb Befektetési Barométer tanulmányból.
A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal idén tavasszal újra felmérte az európai – így szűkebb régiónk – és az amerikai háztartások vagyoni helyzetét, a leggyakrabban preferált befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarításra vonatkozó várakozásai. A Befektetési Barométer készítése során, 2009 márciusában és áprilisában, 11 ország körülbelül 11 000 lakosát kérdezték meg.
Igénybevett befektetési formák: előtérben a kockázatkerülő magatartás
A felmérés szerint az igénybevett befektetési formák tekintetében elmondható, hogy a nyugat-európaiak 91 százaléka részesíti előnyben az alacsony kockázatú befektetéseket. Ez az arány Közép- és Kelet-Európában 84 százalék, míg az Egyesült Államokban 81 százalék. A kockázatkedvelő befektetők aránya Svédországban és az USA-ban a legmagasabb, egyaránt 16 százalék. Ezzel szemben a németek és az olaszok óvatosabbak a kockázatokat illetően, közülük is a válaszadók csupán 3 százaléka vélte úgy, hogy egy esteleges döntési helyzetben a magas hozamokat ígérő magas kockázatú befektetések mellett döntene.
Magyarországon – a nyugat-európaihoz hasonlóan – magas, 91 százalék a biztonságosabb befektetéseket preferálók aránya és csupán 8 százalék választaná a kockázatosabb befektetési formákat.
Ezt az óvatos megközelítést tükrözi a magánbefektetők jelenlegi befektetési magatartása is. A legutóbbi felmérés publikálása, 2007 ősze óta jelentősen emelkedett mind a nyugat-európaiak, mind az egyesült államokbeliek körében a kamatozó banki betétekbe fektetők aránya. Az életbiztosítási kötvények is egyre népszerűbbek. Amíg Nyugat-Európában a harmadik leggyakrabban választott befektetési formák a részvények, illetve a befektetési alapok, addig az USA-ban 80 százalékkal továbbra is ez a legnépszerűbb befektetési lehetőség. Ezzel szemben a közép- és kelet-európaiaknak csupán 3 százaléka fektet be jegyzett részvényekbe.
A korábbiakhoz képest Nyugat-Európában és az USA-ban jelentősen növekedett a befektető személyek aránya. Közép-Kelet-Európában ellenben még mindig jelentős arányt képviselnek azok, akik semmilyen eszközbe nem fektetnek be, 2009 tavaszán 62 százalékuk nyilatkozott így. „Hazánkban még ennél is magasabb, 72 százalék azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen befektetéssel, és ez szinte nem is változott a 2 évvel ezelőtt mért eredményekhez képest. Érdekes tény, hogy amíg a magyarok és a lengyelek hasonló befektetési magatartásról tanúskodnak (a lengyelek háromnegyedének nincs befektetése), addig a cseh befektetők viselkedése inkább a nyugat-európaiakéhoz áll közelebb” – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
A háztartások vagyoni helyzete a kontinensen és a tengerentúlon: egyenlőtlen vagyoneloszlás
A magánvagyon mértékét tekintve egyértelműen az Egyesült Államok vezet: a megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozott 50 000 dollár értéket meghaladó magánvagyonról. Közülük is 30 százalék állította, hogy vagyona több mint 75 000 dollárt tesz ki. Csupán 8 százalékuk nem tudott semmilyen magánvagyonról beszámolni. Nyugat-Európában a megkérdezettek 7 százaléka takarított meg 50 000 eurónál többet.
Közép-Európában pedig mindösszesen a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott 25 000 eurónál nagyobb magánvagyonról. A magyarok 23 százaléka 5 ezer euró alatti magánvagyonnal rendelkezik, 4 százalékuknak van 5 000 és 15 000 euró közötti magánvagyona, és csak 1 százalékuknak van 15 000 és 25 000 közti magáneszköze.
A biztonság elsődleges tényező marad a jövőben is
Arra a kérdésre adott válaszok, hogy a magánbefektetők mely befektetési formát részesítenék előnyben, ha rendelkezésükre állna 50 000 euró (USA: 50 000 dollár, Közép-Kelet-Európa: 25 000 euró) azt mutatják, hogy továbbra is elsődleges szempont a kockázatkerülés. A nyugat-európaiak egyharmada választotta a bankbetétet, mint kedvelt befektetési formát. 2007 őszén az ezt az opciót választók aránya a magánbefektetőknek csak negyede volt. A második helyet jelentős lemaradással az „egyéb befektetések” foglalják el, melyeket az életbiztosítások és a nyugdíjalapok követnek 12 százalékkal. A kötvényeket a befektetők 10 százaléka részesíti előnyben, míg a részvényeket és részvényalapokat csak 7 százaléknyian választják.
A franciák és a németek különösen óvatosak, közülük a válaszadók 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét rövidlejáratú takarékbetétbe is elhelyezné a jövőben. Az „egyéb befektetésekkel” együtt ez a leginkább kedvelt megtakarítási forma Közép- és Kelet-Európában is. Hazánkban a megkérdezettek egyötöde választaná a bankbetéteket, 27 százalékuk az egyéb befektetési típusokat. Kötvényekbe 7 százalék, részvényekbe és részvényalapokba 5 százalékuk fektetné pénzét. Az USA-ban a lakosság csupán 23 százaléka részesíti előnyben az alacsony kockázatú takarékbetéteket. Ugyanennyien mondták azt, hogy részvényeket vennének, vagy részvényalapokba fektetnének. A korábbiakhoz képest csökkent a tőzsdéért lelkesedők száma az USA-ban.
Megtakarítási várakozások
A jövőbeli megtakarításokkal kapcsolatos kérdésre a válaszadók jelentősen megoszlanak országok szerint. Az USA-ban sokkal derűlátóbbak az emberek, mint Európában: az amerikaiaknak 36 százaléka úgy gondolja, a következő 12 hónapban többet fog megtakarítani, 37 százalék kevesebbre számít. Nyugat-Európában viszont pesszimistábbak az emberek, minden második megkérdezett úgy véli, hogy kevesebbet fog félretenni a következő 12 hónapban. Kelet-Európában még borúlátóbbak, 66 százalék ez az arány, Magyarországon pedig 82 százalékot tesz ki.
Arra a kérdésre, hogy honnan informálódnak a különféle befektetési formákról, a nyugat-európai válaszadók leginkább a szakma képviselőire bízzák magukat: 42 százalékuk banki tanácsadóhoz fordul. Második helyen a barátok és a családtagok szerepelnek, mint lehetséges információforrás. Hazánkban is ez a sorrend érvényesül, honfitársaink 26 százaléka fordul banki szakemberhez, 18 százalék hagyatkozik a család és barátok véleményére, egytizedük pedig a televízióból tájékozódik.
A felmérésről
A Befektetési Barométer 1999 óta szolgáltat információt az európai és az amerikai fogyasztók befektetési szokásairól. A kutatás vizsgálja a magánbefektetések mértékét, azt, hogy, a megkérdezettek mely befektetési formát részesítenék előnyben, ha rendelkezésükre állna 50 000 euró (USA: 50 000 dollár, Közép- és Kelet-Európa: 25 000 euró), valamint, hogy az alacsony kockázattal, vagy magas hozammal járó eszközöket preferálnák. A 2009 tavaszi felmérést a GfK Custom Research Worldwide a The Wall Street Journal Europe megbízásából végezte a The GfK Association pénzügyi támogatásával 2009 márciusában és áprilisában, melynek során 11 országban – Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – mintegy 11 000 főt kérdeztek meg.
A felmérést a GfK Csoport készítette, a magyarországi adatokat GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
[Forrás: OrientPress Hírügynökség]