Hogy mitől lesz vonzóbb és élhetőbb egy város a többinél? A kutatók szerint a mai urbanizált világban erre a kérdésre igen sokrétű válasz adható. Egy azonban biztos: Az Image Factory és az Observer kutatása szerint 2008-ban Szentendre volt a harmadik legjobban kommunikáló és a legvonzóbb város imázzsal rendelkező település Magyarországon. A tavaly még 7. helyen toporgó Szentendre most újult erővel kezdett bele a város képének, arculatának megerősítésébe, megújításába, így kerülhetett a dobogó harmadik fokára.

A városszociológiai felmérések azt igazolják, hogy a jelen kor urbanizációjában nincs más előrelépési útvonal, mint lépést tartani a nyugati urbanizációs követelményekkel, megszerezni a városokat megillető kiváltságokat, becsalogatni és városlakóként megtartani a letelepedőket. Ehhez azonban manapság már nem elég mindazt nyújtani, amit ezer évvel ezelőtt. Hiszen a mai kor emberének más kívánalmai vannak szűk lakókörnyezetével szemben, mint a néhány évvel ezelőtt urbanizálódott polgároknak. Az első, kezdetleges városiasodás 9000 évvel ezelőtt csupán egy olyan csoportosulás mentén jött létre, ahol a közösség tagjai egy biztonságos város falai mögé tömörültek, így élvezve védelmet egy esetleges támadás során. Mára változott ez a követelményrendszer, így lakóhelyünknek gazdasági és kulturális értékeket, elérhető, minden körülmények között használható szolgáltatásokat, szociális támogatást kínálnia kell.

Az újfajta városias értékszemlélet mára szinte meghódította az egész világot, hiszen a városiasodás, a sűrűn beépített emberi települések terjedése napjainkban globálisan jelentkező tendenciát mutat. A kutatások szerint ugyanis ahol megkezdődik a városiasodás, ott elindul a gazdasági fejlődés is. Ezt alátámasztja az ENSZ legutóbbi felmérése is, amelyből kiderül, hogy 2005-ben a világ lakosságának mintegy 48,7 százaléka (3 150 451 000 ember) volt városlakó. Azokban az államokban, ahol magas a GDP, ez az érték a 80%-ot is meghaladja.

Szentendre az elmúlt ezer év távlatában mindig haladt a korral, és az aktuális kívánalmak szerint újította arculatát. Ahogy az a kimutatásból is kiderül, Szentendre ma is jól használja gazdag kulturális és történelmi hagyományait, emellett néhány nagyberuházást tárgyaló híradás sikerrel hívta fel a város élénk gazdasági életére is a figyelmet. A budapesti agglomeráció városai közül Szentendre azon kevesek közé tartozik, akik képesek voltak önálló arculatukat fenntartani, a főváros közelségének előnyeit kihasználni, ugyanakkor annak árnyékából is kilépni. A városban megvalósuló beruházások közül országos figyelmet érdemelt a helyi bölcsőde 250 millió forint értékű felújítása és bővítése, valamint egy autógyártó cég Szentendrére tervezett központjának megépítése, továbbá a település neve az épülő autópálya-híd kapcsán is többször szóba került. Ezek a hírek azt sugallják, hogy a városnak nemcsak kulturális élete gazdag, hanem gazdasága, infrastruktúrája is fejlődik.

„Nagy megtiszteltetés, hogy Szentendre ebben a nagyszerű versenyben a dobogón állhat. Büszkék vagyunk az elért eredményre, de én akkor leszek igazán elégedett, ha a szentendreiek is úgy érzik, városunk a sokszor kényelmetlenséggel járó felújítások, építkezések mellett is az ország egyik legvonzóbb városa. Én ugyanis elsősorban nekik, értük dolgozom”- magyarázta dr. Dietz Ferenc, polgármester.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]