Jóllehet Közép-Európát az idei év elején még a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette, a nemzeti kormányok, az Európai Unió, különböző nemzetközi szervezetek, valamint a régió vezető vállalatainak szigorú intézkedései eredményeként a régió mára eltávolodott a szakadék szélétől. Ez a legfontosabb következtetése a Deloitte idei Régiós 500 jelentésének, amely a térség 500 legnagyobb vállalatának rangsorolása mellett vezető közgazdászok, akadémikusok és más szakértők véleményének felhasználásával készült. A tanulmány tanulságos képet fest arról, miként birkózott meg a régió 18, nagyon különböző országa a térséget sújtó válság első felvonásának mindegyikük számára új kihívást jelentő hatásával.

Seres Béla, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője azt mondta: a tanulmány megállapítása szerint a régió számára a kérdés jelenleg nem az, hogy vajon lesz-e kilábalás, inkább az, hogy ez a kilábalás mennyire lesz gyors és fenntartható. A Deloitte tanulmányában azt írja, hogy várhatóan azon cégek és országok fognak leginkább megerősödni a régióban, amelyek képesek megragadni a válság nyújtotta megismételhetetlen lehetőséget arra, hogy átalakítsák, megreformálják elavult rendszereiket, szervezeteiket és folyamataikat.

Az idei jelentés drámai összehasonlítást nyújt a régió gazdasági helyzetének alakulásáról az elmúlt 12 hónap folyamatai, valamint a megelőző évek alapján, amikor Közép-Európa “a világgazdaság kedvence volt”. A 2008 végén és 2009 elején megfigyelhető trendforduló drasztikus volt. A főbb mutatók, például a 2005 és 2007 közötti átlagos, előző évhez viszonyított 7,2 százalékos GDP-növekedési mutató összeomlott, az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom a valutákkal együtt estek vissza, a finanszírozás forrásai elapadtak, így a tanulmány szerint azokban a hetekben félő volt, hogy „a válság módszeresen letarolja az egész régiót, vagy legalábbis annak egyes részeit' – mondta a Deloitte szakértője.

Seres Béla szerint az idei, immáron harmadik ilyen jelentésben közölt ranglista segítségével könnyen összehasonlítható a régió legnagyobb vállalatainak idei teljesítménye a megelőző években nyújtottakkal. A jelentés azt is megvilágítja, hogyan követi országaik teljesítményét a régió 500 legnagyobb cégének teljesítménye - 2008 első három negyedévében még folyamatos növekedést, a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására pedig visszaesést mutatva.

Tavaly 388 vállalat (a régiós első 500 cég 78 százaléka) átlagosan 20 százalékkal növelte árbevételét. Az idei első negyedévben viszont (azon cégek körében, amelyekről idei pénzügyi adatok is a Deloitte rendelkezésre álltak) a vállalkozások háromnegyede már átlagosan 23 százalékos árbevétel-csökkenésről számolt be, éves összehasonlításban.

Seres Béla megemlítette, hogy az idei első két negyedév gazdasági adatai alapján egyelőre korai lenne megjósolni a közép-európai helyreállás ütemét. Mindazonáltal, öt mutató segítségével (GDP dinamika, munkanélküliségi és inflációs szintek, kereskedelmi és fizetési mérlegek, az árfolyamok mozgása, valamint az állami hiány és adósság mértéke) a Deloitte felmérte a 18 ország várható jövőbeli teljesítményét, ami alapján a régió országai három csoportra oszthatók.

Az első csoportba azok az országok kerültek, ahol további kihívásokat jelenthet a recesszió megállítása - ilyen például Horvátország, Észtország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Szerbia, Ukrajna és mellettük Magyarország is. A másik csoportba azok az országok tartoznak, ahol valamelyest enyhébb a recesszió: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Csehország, Moldova, Románia, Szlovénia és Szlovákia. A harmadik csoport pedig egyetlen tagból áll, amely speciális helyzetben van: Közép-Európa országai között Lengyelországot sajátos módon nem érintette a válság - GDP-növekedése 2009 első két negyedévében 0,8 százalék, illetve 1,1 százalék volt.

Kovács Domonkos, a Deloitte Zrt. Vállalatértékelés és Pénzügyi modellezés üzletágának igazgatója szerint a helyzet a régió számos iparágában hasonló. Az idei első negyedévi adatok az árbevételek jelentős visszaeséséről tanúskodnak a gyártás (33 százalékos visszaesés), az ingatlan- (22 százalék) valamint az energia- és nyersanyagpiacok (17 százalékos csökkenés) esetében. Az élettudományok és egészségügy szektort a mindössze 1 százalékos árbevétel-csökkenéssel – gyakorlatilag egyedülállóan – csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem érintette a válság.

Ahogy a megelőző években, úgy tavaly is az energia- és nyersanyagszektor vállalatai szerepeltek legnagyobb arányban a TOP 500-as listán. A gyártó cégek aránya – főképpen a nyugat-európai exportlehetőségek visszaesése miatt – a 2008-as 27-ről 23 százalékra csökkent – hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője.

Az autóipar jelentős szerepet tölt be Közép-Európa gazdaságában, ezért a hanyatló nemzetközi gépjármű-értékesítés negatívan érintette a régió vállalatait és a munkaerőpiacot. A recesszió időszakában számos cég pénzügyi helyzete megromlott. A kereslet csökkent, az áringadozások és a pénzügyi piacok nehézségei pedig potenciális fenyegetettségeknek tették ki az iparágat. Az autógyártás az idei első negyedévében Csehországban 23 százalékkal, Lengyelországban pedig 16 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A rendelkezésre álló adatok alapján a tehergépjármű-eladások több mint 50 százalékkal estek vissza.

Kovács Domonkos közölte: az iparág drasztikus visszaesése a gyártás egész területén éreztette hatását. Az idei első negyedévben a negyedéves adatokat közzétevő 30 gyártó cégből gyakorlatilag 28 csökkenő árbevételt jelentett, és csupán két cég tudott javuló eredményekről beszámolni.

A látszólag nyugodtnak tűnő telekommunikációs, média- és technológiai piacon a felszín alatt valójában komoly harc folyik az ügyfelekért. A telekommunikációs cégek különösen az árak és az innovatív szolgáltatások területén folytatnak komoly versenyt, míg a hagyományos médiaipar sokat veszített az online cégekkel szemben, amelyek hatékonyan használják ki célszám- és megtérülésmérési előnyeiket.

Nem valószínű, hogy a nyomtatott sajtó a következő évtizedben eltűnik a piacról, azonban a cégeknek hozamuk és nyereségességük fenntartása érdekében új üzleti modellek és költségstruktúrák kialakítására lesz szükségük. Rövid távon azok a nagy, diverzifikált csoportok fogják a legtöbb hasznot húzni, melyek képesek lesznek mind a hagyományos, mind pedig az egyre újabb technológiák és üzleti modellek alkalmazására – emelte ki Kovács Domonkos.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]