A szövetségi kormány (pontosabban a formálisan még a leköszönő nagykoalíciós kormányzat részét képező Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium – BMWi), a vezető gazdaságkutató intézetek és a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége 2009 őszén nyilvánosságra hozott előrejelzéseikben egységesen úgy látják, hogy a német gazdaság 2009-re várható visszaesése kb. egy százalékponttal szerényebb, 2010. évi fejlődése pedig jóval erőteljesebb lesz a fél évvel korábban feltételezettnél. A változások, azaz az idei évre várható visszaesés, illetve a jövő évre várható növekedés számszerűségének megítélésében azonban számottevő különbségek tapasztalhatóak az egyes intézmények között.

 

A gazdasági és technológiai minisztérium és a vezető gazdaságkutató intézetek az idei évre a tavasszal feltételezett 6 százalékkal szemben októberi előrejelzésükben már csupán 5 százalékos visszaesést prognosztizálnak, a jövő évre pedig (a tavasszal jelzett további 0,5 százalékos visszaeséssel szemben, a korábbihoz képest 1 százalékponttal kedvezőbb idei bázishoz képest) 1,2 százalékos növekedést feltételeznek.

A több mint 25 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató-vállalat megkérdezésén alapuló őszi konjunktúra-felmérés alapján készített előrejelzésében az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége mind 2009-re, mind pedig 2010-re a szövetségi kormánynál és a vezető gazdaságkutató intézeteknél kedvezőbb fejlődési ütemet valószínűsít. A kamarai előrejelzés szerint a bruttó hazai termék mennyisége 2009-ben az egy évvel korábbihoz képest csupán 4,8 százalékal csökken, 2010-ben pedig – a 2009. évihez képest –a BMWi és a vezető gazdaságkutató intézetek által feltételezettet másfél-kétszeresen meghaladó ütemben, kerek 2 százalékkal emelkedik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008-ban a németországi GDP 2.492 milliárd euró volt; ehhez képest az úgymond borúlátóbb gazdasági tárca és a vezető gazdaságkutató intézetek, illetve a derűlátóbb kamarai szövetség előrejelzése közötti különbség 2009-re 8, 2010-re pedig mintegy 30 milliárd euróban számszerűsíthető.

A kutatóintézetek 2010-re szóló előrejelzésük visszafogott voltát a „világgazdaság még mindig gyönge expanziójával és a német export ebből fakadó szerény emelkedésével” indokolják. Emellett a hazai kereslet is „nagyon lassan bővül”, e két tényező együttes hozadéka az ideit alig több mint egy százalékkal meghaladó gazdasági teljesítmény. Bár sokasodnak a világgazdasági recesszió által különösen erőteljesen sújtott német exportgazdaság élénkülésére utaló jelek, a kutatóintézetek mégis jelentős kockázatokat látnak abban, hogy „nem zárhatóak ki a nemzetközi pénzügyi- és bankrendszert érő újabb megrázkódtatások”. A restrikció irányába mutató vállalati finanszírozási feltételek hitelszűkéhez, és ezáltal az élénkülés számottevő mérséklődéséhez vezethetnek.

A belső kereslet alakulása szempontjából meghatározó tényezőként vétetik figyelembe, hogy - 2009, a rövidített munkaidőre vonatkozó szabályozás széles körben történő alkalmazása és a foglalkoztatottak számának ennek következtében minimális, mindössze 0,2 százalékos csökkenése után - 2010-ben a foglalkoztatottak száma az idei 40,37 millióról előreláthatóan 39,39 millió főre mérséklődik, a munkanélkülieké 3,47 millióról 4,075 millió főre, a munkanélküliségi ráta pedig 8 százalékról 9,4 százalékra emelkedik.

A gazdaságkutató intézetek előrejelzésükben hangsúlyosan hívták fel a politikai elit figyelmét a költségvetési helyzetnek a válság nyomán bekövetkezett romlására, azaz a hiány növekedésére és az adócsökkentési tervek ebből fakadó korlátozott voltára, illetve – a konjunktúra-élénkítő intézkedések kifutása után – a költségvetési forrásokkal történő takarékosság jelentőségére. Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza október utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott elemzésében egyenesen odáig ment, hogy az új keresztény-liberális kormánykoalíció kénytelen lesz elhalasztani a küszöbön álló négy éves törvénykezési időszak második felére kilátásba helyezett adócsökkentéseket, mondván – az államadósság szükségszerű csökkentése csak egy rendkívül szigorú takarékossági programmal, azaz az állami kiadások drasztikus csökkentésével és a költségvetési politika reformjával lesz megvalósítható.

 

[Forrás: OrientPress Hírgynökség]