A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,6 százalékát érte el, nagyjából 933 milliárd forintot. A háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 1,7 százaléka volt, vagyis 108 milliárd forintot - tájékoztatott honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

A pénzügyi eszközök esetében a devizabetétek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a készpénz, a központi kormányzat értékpapírjai és a tőzsdei részvények számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek ennél valamivel nagyobb csökkenése volt jellemző. A forint kismértékű árfolyamváltozása nem gyakorolt jelentősebb hatást a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékére a III. negyedévben.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 III. negyedévével záruló egy évben a GDP 2,2 százaléka volt (575 milliárd forint). A III. negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 3,4 százalékát érte el (219 milliárd forint), vagyis a nem pénzügyi vállalatok az elmúlt egy évben és a III. negyedévben is több pénzügyi eszközt szereztek be, mint amennyi kötelezettséget vállaltak.

A III. negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban az egyéb követeléseiket növelték, miközben jelentősen csökkentették hitelintézeti betéteiket és külföldi kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat. A kötelezettségek esetében a külföldi tulajdonosi tartozások növekedése, valamint a külföldi és hitelintézeti hitelek csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 0,2 százalékát tette ki (55 milliárd forint). A III. negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP 0,1 százaléka volt (8,8 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírjaikat és a központi kormányzatnak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt a hitelintézeti hitelek és részesedések, valamint a vállalati részesedések növelése is. Eközben számottevően csökkentek a hitelintézeti betéteik és a nem-pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleik. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban az MNB által tartott hosszú lejáratú értékpapírok növekedtek, míg a lekötött betétek csökkentek.

 

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]