A hazai légtér szerdán már csak alacsony kockázatúnak számított, így megszűnt a vulkáni hamufelhő miatt bevezetett repüléskorlátozás – és sorban nyílnak a nemzetközi repterek is. A természeti jelenség miatt kialakult krízis ugyanakkor több száz millió eurós károkat okozott a nemzeti és nagyüzemi légitársaságoknak egyaránt, s csak még közöttük zajló háborút. Konszolidációra egyelőre nincs sok esély, vélte Gunczer Géza légi közlekedési szakértő. Jó hír viszont, hogy az izlandi vulkán csendesedik.

Alacsony kockázat, nyitott légtér
A vulkáni hamu koncentrációja a magyar légtérben várhatóan szerdán sem éri el a magas kockázatú minősítést, így nem lesz szükség a légtér forgalmának korlátozására - közölte a hazai zónákat felügyelő HungaroControll. Kedden a magyar légi forgalom az áprilisi átlag 40 százalékát érte el, úgy, hogy reggel fél tíztől egészében feloldották (az ország légterének keleti részére) bejelentett zárlatot. Az Európai Unió államainak közlekedési hatóságai 2010. április 19-én megegyeztek a légtérbe kerülő vulkáni hamu repülésbiztonsági értékelésének egységes rendszeréről. Az Eurocontrol áramlásszervező központja (CFMU) a vulkáni hamu koncentráció alapján az európai légteret repülésbiztonsági szempontból magas kockázatú, alacsony kockázatú és kockázatmentes területekre osztja, és erről hat óránkénti frissítéssel tájékoztatja a tagállamok közlekedési hatóságait. A magas kockázatú légterekbe való berepülés tilos, míg az alacsony kockázati besorolású légterekben – a kockázat ismeretében – a pilóták és a légitársaságok saját felelősségükre közlekedhetnek. Szerda Németország is megnyitotta teljes légterét – így, átszállással, végre hazatérhetnek a korábban Pekingben rekedt magyar turisták is.
Por, hamu és háború
Az európai légi közlekedést mintegy öt napra megbénító vulkánkitörés nem csak az utasoknak okozott bosszúságot: a szerkesztőségünk által megkérdezett légi közlekedési szakértő, Gunczer Géza becslése alapján a légitársaságokat ennyi idő alatt akár 250 millió eurós vesztesség is érhette – azzal együtt, hogy a hogy a hamufelhő megjelenése vis major-helyzetnek minősül, és nem kellett kárpótlást fizetniük a törölt járatok után. Az utasok elszállásolása, a visszaút biztosítása azonban már reszortjuk lenne – még ha ezt sokan vissza is utasították – ami szintén jelentős terhet róhat a vállalatokra, tette hozzá a szakértő. Gunczer szerint a plusz terhek és a krízishelyzet csak még kíméletlenebbé teszik majd a légi társaságok közötti versenyt, az eredmény pedig borítékolható: a nagyok és szövetségeseik, mint a Lufthansa csoport és az Iberia vagy a British Airways megerősödve jönnek ki az öldöklő harcból – a fapadosok közül pedig jó pár csődbe mehet a az elhúzódó válság miatt.
A helyzetet némileg normalizálhatná a piac kiegyenlítése, a kereskedelmi konszolidációs folyamat – jelenleg erre azonban kevés az esély, véli Gunczer Géza. Bár mind az USA, mint az EU területén megszüntették a légi folyosókat, a szabad légtérhasználat még nem jelenti a piac egyenlítettségét is: minden ország között kölcsönös kijelölések szabályozzák a légi forgalmat, az egyes államok pedig saját társaságaikat részesítik előnyben az ilyen döntésekben is – különösen mióta uniós direktíva is született a hazai vállalatok védelméről. Az állami hátszelet használó társaságoknak ugyanakkor riválisaik erőfölényével, illetve alacsony árakkal is szembe kell nézniük: a mostanihoz hasonló helyzetben egy 20-30 gépes nemzeti flotta nehezen versenyezhet a Star Alliance vagy az OneWorld hálózatok nagyüzemi kapacitásával vagy a fapadosok népes, alacsony árakat kínáló seregével.
A hamufelhő további terjedése Gunczer szerint már tömegeket érinthet kellemetlenül: két-három hetes korlátozás után a boltokból eltűnne az import gyümölcs és zöldség, ahogy több elektronikai termék is, melyeknek legfontosabb alkatrészeit szintén repülőn szállítják, jósolta a légi közlekedési szakember.
Már csak pöfékel
Harangi Szabolcs vulkanológust arról kérdeztük mennyi ideig tarthat még a Eyjafjöll vulkánjának működése: mint elmondta, a gleccser borította tűzhányó még jelenleg is aktív - utolsó megfigyelése alkalmából éppen egy karfiol formájú hamufelhőt lövellt ki, ennek magassága azonban meg sem közelítette a korábbiakat. „Az Európa fölött megjelenő hamufelhő 6,8- sőt, 10 kilométeres magasságban is lebeghetett, az újabb fellegek azonban csak 2 kilométer közelében szállnak” - magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy az uralkodó déli széljárás feljebb is emelheti ezt a hamuréteget. Harangi szerint a jelenségben nincs semmi rendkívüli, hiszen Izlandon rendszeresek a kitörések – épp csak csak a széljárás volt kedvezőtlen Európa számára. Az Eyjafjöll ráadásul csendesedik is, lávakitörései csökkenő aktivitást mutatnak – mutatott rá Harangi, aki szerint a vulkáni hamufelleg klimatikus változásokat sem okozhat. A vulkán 1783-as kitörése még drámaian hatott az európai klímaviszonyokra, a mostaninak viszont nem lesz érzékelhető következménye, állította vulkanológus.
Koncz Tamás

 

[Forrás: Budai Hírlap/OrientPress Hírügynökség]