Új csúcsot állított be az aranyár, ugyanis elérte az 1300 dolláros unciánkénti szintet, amelyet már sokan előre vetítettek. A drágulás nem meglepő, mivel a dollár megint elkezdett gyengülni az euróval szemben, ilyenkor pedig a befektetők általában a biztonságosnak hitt arany felé fordulnak, ráadásul erősödtek a globális gazdaság kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok.

A napokban az Arany Világtanács azt közölte, hogy az arany nincs túlértékelve. Sőt az elemzés szerint számos tényező alapozza meg az árfolyam további növekedését, többek között a feltörekvő piacokról érkező kereslet. Az aranytermelők nemzetközi szervezetének tanulmánya éles ellentétben áll Soros György magyar származású amerikai üzletember néhány napja a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatával, mely szerint buborék van kialakulóban az arany piacán. A szerzők által kiemelten említett árfolyam-növelő tényezők egyike a központi bankoknak az aranytartalékolásról alkotott felfogásában bekövetkezett alapvető változás. A világ központi bankjai az 1980-as évek végétől két évtizeden át nettó eladóként léptek fel az aranypiacon. 2009 második negyedévétől azonban megfordult ez a trend. Az elmúlt két esztendőben számos, az átrendeződő világgazdaságban már kulcspozíciót betöltő központi bank, mint például az indiai, az orosz, a kínai vagy a Fülöp-szigeteki, vásárolt jelentős mennyiségben aranyat, míg Sri Lanka, Venezuela, Mauritius és Tádzsikisztán jegybankjai kisebb volumenben.