Az utóbbi időben lekerült a napirendről az eurózóna adósságválsága, ezt az időt akarják kihasználni az uniós tagállamok, hogy tovább csiszolják a közös válságmentő alapjuk működését. A piaci kedélyek lenyugvásának hatásaként estek vissza a 10-éves portugál hozamok ismét a 7 százalékos küszöbérték alá, jelenleg olyan 6.76 százalékon forognak. Ez tükrözi vissza azt a meggyőződést, hogy a portugálok képesek lesznek finanszírozni adósságukat a tőkepiacokról.

A ma kezdődő brüsszeli uniós csúcs tétje, hogy az EFSF alapot felváltó 2013-tól induló állandó mechanizmus milyen feltételekkel és milyen szankciókkal működhet majd, ha egy tagállam a közösség pénzügyi segítéségére szorul. Előzetes forrásokból az derült ki, hogy körvonalazódik a kompromisszum a két vezető ország, Franciaország és Németország között: e szerint nem lesznek automatikus szankciók, ha egy ország a túlzott deficit eljárásban ragad, ugyanakkor, nem is bővítik ki a jelenleg 440 milliárd eurós alapot. Cserébe viszont szorosabb gazdaságpolitikai együttműködésre késztetik a térség országait.

Az optimista víziókat ugyanakkor némi ború lengi körül az Equilor elemzői szerint. Egyfelől elég egy pillantást vetnünk az eurózóna kritikusabb tagállamainak következő hónapokban esedékes adósságlejárataira, és rögtön láthatjuk, hogy a második negyedévben tetemes megújításokra lesz szükség. Csak a portugáloknál április és június között közel 10 milliárd eurónyi hitelt kell megújítani. Az egész éves törlesztési igény pedig 15 milliárd euró felett van.
A pálmát az olaszok viszik, ott majdnem 200 milliárd eurónyi adósság jár le 2011-ben. De Spanyolországban is 84 milliárd eurós a cech, illetve az egyelőre parkoló pályán várakozó Írországban és Görögországban 5 illetve 31 milliárd eurós lejárat esedékes. Igaz náluk nem jön szóba a tőkepiaci finanszírozás. Ha a következő évek lejáratait adjuk össze, akkor kiderül, hogy a 2,300 milliárd eurót kitevő olasz bruttó hazai össztermék 32 százalékának megfelelő adósságot kell megújítani, míg a spanyol 1,600 milliárd eurós GDP 17 százalékával ekvivalens állományt kell piacra vinni.

Ennek tükrében még nem biztos, hogy arra érdemes fogadást kötni, hogy tetőzött az adósságkrízis az uniós végeken. És valószínűleg a tagállamoknak is tisztázniuk kell még több részletet azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen politikai koordinációs mechanizmusokat akarnak intézményesíteni fiskális téren az Európai Szemeszter jegyében. Már csak azért is releváns a hiteles mechanizmus kérdése, mert anélkül valószínűtlen, hogy az EFSF által nyomott eurókötvények tartani fogják az első rendű osztályzatukat. A veszélyekre figyelmeztetett a minap a legnagyobb dán nyugdíjalap igazgatója, aki szerint a kockázatok miatt nem érdemes ilyen euró-kötvényt vásárolni.

Forrás: OrientPress Hírügynökség