Rendesen meglepte a piacot, hogy a Monterási Tanács 7 százalékon hagyta az alapkamatot. Simor András jegybank elnök azt mondta, hogy felmerült az 50 bázispontos kamatemelés is, a szavazás szoros eredményt hozott végül, a tartás javára.

Az ülést követően publikált közleményből kiderült többek között, hogy a Monetáris Tanács megítélése szerint idén stagnál a gazdaság és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelik a fogyasztói ár-indexet. Az idei költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések is jelentősen fékezik a belföldi keresletet, ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához. A Monetáris Tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében.Hazánk kockázati megítélését javította az elmúlt napokban a kormányzati kommunikációban megjelenő, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás melletti egyre erősebb elkötelezettség, de a bizonytalanság nem múlt el. Amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé – állt a közleményben. Az MNB szerint a gyenge árfolyam, a bizonytalan jövedelemkilátások és az indirektadó-emelések miatt tartósan alacsony fogyasztás várható.

A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A Monetáris Tanács szükség esetén kész a rendelkezésére álló eszközöket a fenti célok érdekében alkalmazni.

A Monetáris Tanács közleménye szerint az éves átlagos infláció 2011-ben 3,9 százalék, amely 1 százalékkal alacsonyabb, mint a megelőző évben volt. Az infláció az év nagy részében a 3 százalékban meghatározott inflációs cél körüli +/-1 százalékos toleranciasáv felső szélének közelében ingadozott.

A fogyasztói-árindex az év első felében elsősorban a 2010-es év végétől induló feldolgozatlan élelmiszer- és olajár-sokk következtében haladta meg az inflációs célt. A világpiaci élelmiszerárak tartós emelkedése begyűrűzött a feldolgozott élelmiszerek áraiba, továbbá az olajár emelkedése megjelent a hazai üzemanyagok áraiban is. Ezen hatások eredőjeként a fogyasztóiár-index az év első felében 4 százalék körül alakult. A gyenge belső kereslet, illetve a laza munkaerőpiac ár- és bérleszorító hatásának köszönhetően a költségsokkok másodkörös hatása csak tompítottan jelent meg a fogyasztóiár-indexben.

Bár az év második felében a költségsokkok inflációt emelő hatásának fokozatos kifutása, illetve a továbbra is gyenge belső kereslet a fogyasztó iár-index csökkenése irányába hatottak, az indirekt adókat érintő intézkedések ismét az infláció gyorsulását eredményezték. Hazánk kockázati megítélésének nyár végétől megfigyelhető trendszerű romlása a forint árfolyamának érdemi gyengüléséhez vezetett, ami közvetlenül emelte az importtermékek árát. A gyenge belső kereslet ugyanakkor több termékkör esetében csak kisebb mértékű áremelésre adott lehetőséget, így a számottevően gyengébb árfolyam inflációs hatása összességében mérsékeltnek tekinthető.

OrientPress Hírügynökség