A BKV tarifáihoz igazítva átlagosan 50 százalékkal emelkednének a parkolási díjak Budapesten, ha a Fővárosi Közgyűlés támogatja a javaslatot. Az új rendelet-tervezet szerint a legdrágább területeken két BKV-jegy ára, óránként 580 forint lenne a parkolási tarifa maximális összege, a legolcsóbb részeken pedig egy jegy árának felét, 145 forintot kellene fizetni. Szigorítanák a mozgássérült igazolványok és az ingyenes lakossági engedélyek kiadását is. A parkolási rendszer fejlesztésének tervéről hétfői ülésén tárgyalt a főváros vezetése, a közgyűlés a tervek szerint az április végi ülésén dönt.

A rendelet-tervezet szerint a budapesti várakozási övezetek két kiemelt és négy normál díjövezetbe tartoznának. A két kiemelt övezet a Budai Vár és a Margitsziget lenne, míg a négy övezet a főváros sugaras-gyűrűs szerkezetét követi. A legdrágább területeken két BKV-jegy ára, azaz óránként 580 forint lenne a parkolási díj maximális összege, a legkisebb tarifa pedig óránként egy BKV-jegy árának fele, 145 forint lenne. A tárgyalások során a kerületek egy része ennél magasabb díjemelésre tett javaslatot.

Szigorítanánk a jövőben a mozgássérült igazolványok és az ingyenes lakossági engedélyek kiadását is. Egy családon belül a második autó parkolási engedélyét kedvezménnyel lehetne megvásárolni, további autókra pedig nem lehetne igényelni parkolási matricát. Jelenleg van olyan kerület, ahol több ingyenes lakossági parkolási engedély van kiadva, mint ahány közterületi parkolóhely van összesen. A fizetős rendszert is bővítenék új zónák kijelölésével, illetve a most még ingyenes főutakon - például a XII. kerületi Alkotás vagy a XI. Kerületi Bartók Béla úton - is fizetőssé válna a parkolás. Belváros-Lipótváros és Terézváros javaslatai szerint a színházak, szórakozónegyedek környékén a nyugat európai városok mintájára az esti órákban is kéne fizetni a parkolásért, hogy az ott lakók ezeken a forgalmas területeken is találjanak parkolóhelyet.

A rendelet-tervezet parkolási és közlekedésfejlesztési keret létrehozását is javasolja. Ebbe a parkolásból befolyó bevételek kerülnének, amelyből a tömegközlekedést fejlesztenék és P+R parkolókat hoznának létre. A főváros saját parkolási bevételeinek teljes összegét, a kerületek pedig saját bevételeik díjemelés mértéke szerinti hányadát juttatnák az elkülönített számlára. A kerületeknek nem lenne kötelező az összeg befizetése, de amelyik önkormányzat nem járul hozzá a közös kerethez, az nem is részesülhet az évi várható 3 milliárd forintos bevételből. A befolyt összeg felhasználására egy tanácsadó testület tenne javaslatot, amelyben a kerületi önkormányzatok 55 százalékos többséggel rendelkeznének.

A Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülésén támogatta azt is, hogy a Fővárosi Közgyűlés - felterjesztési jogával élve - a BKV pótdíjak elévülési idejének egységes jogi szabályozására tegyen javaslatot az igazságügyi miniszternek. Jelenleg az autóbusszal, trolibusszal és villamossal végzett személyszállítás esetében egy év a pótdíjazás elévülési ideje, a földalatti vasút, a metró, a fogaskerekű és a HÉV esetében viszont öt évig lehet a követeléseket érvényesíteni. A BKV a pótdíjkövetelések érvényesítésénél a polgári jog általános, ötéves elévülési idejét veszi alapul, de ez a gyakorlat az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megállapítása szerint visszásságot okoz. A felterjesztés értelmében a főváros a vasúti személyszállítási szerződésekről szóló kormányrendelet módosítását kéri a kormánytól. Ha a közgyűlés és a kormány is támogatja a javaslatot, járműtípustól függetlenül egy év alatt évülnének el a BKV pótdíjai.