Nagyjából egy éve tart a gazdasági válság, amelyre mostanra már minden fogyasztó reagált valamilyen módon. Érdekes azonban, hogy míg az Egyesült Államokban és Európában a fogyasztók inkább spórolnak és az olcsóbb termékeket keresik, addig a magyarok kevesebbet vásárolnak a megszokott napi fogyasztási cikkekből - állapítja meg a The Boston Consulting Group és a GfK Hungária közös elemzése, amely többek között a világ és a magyar fogyasztók szokásainak különbségeire is rávilágít.

A kutatás kimutatta, hogy az emberek kilátása a jövőt illetően már valamennyire kedvezőbb, mint korábban volt, Magyarországon azonban ez a pozitív hozzáállás inkább a távolabbi jövővel kapcsolatban fogalmazódik meg. Míg kis hazánkban a háztartások kedvezőtlenül ítélik meg helyzetüket, addig mégiscsak bíznak a gyors kilábalás lehetőségében. Valamelyest csökkent a munkanélküliségtől való félelem – ma már „csak” három emberből kettő retteg ettől az eshetőségtől.

A magyarországi háztartások fogyasztása az elmúlt fél évben tovább csökkent, noha egyre többet hallani a válság végéről, illetve a fogyasztói bizalom helyreállásáról. A közel egy éve tartó gazdasági válságra mára már minden fogyasztó reagált valamilyen módon. Míg a korábbi nyugat-európai reakciók alapján azt vártuk volna, hogy hazánkban is az olcsóbb termékek és az olcsóbb bevásárlási csatornák népszerűsége nő majd, addig a magyar fogyasztók ennél sokkal „változatosabban' reagáltak a gazdasági körülmények megváltozására - derül ki a The Boston Consulting Group (BCG) és a GfK Hungária közös elemzéséből. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az új, megváltozott környezetben a világ és Magyarország fogyasztóinak szokásai között.

Az új felmérés legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt egy évben mind az Egyesült Államokban mind Európában a fösvénység lett a fogyasztók legfontosabb jellemzője. Amíg a fejlett országokban a spórolás és az olcsóbb termékek megvásárlása csak az elmúlt 12 hónapban vált meghatározóvá, addig a magyar fogyasztó inkább a nem szükséges, vagy a kevésbé szükséges vásárlások visszafogásával reagált a válságra. A privát fogyasztás kapcsán elmondható, hogy folytatódott az a trend, miszerint inkább mennyiségben vásárolunk kevesebbet, azonban a megszokott termékeinket, még ha ritkábban is, de megvesszük.

A GfK Hungária Háztartáspanel felmérésének eredményei szerint a háztartások napi fogyasztási cikkekre 1 százalékkal kevesebb pénzt költöttek el 2009 első félévében, mint egy évvel korábban. A piac szűkülése a forgalom volumenére is igaz, a felmérésből származó adatok alapján elmondható, hogy az első 3 hónapban 6,5 míg a második három hónapban 3,2 százalékkal kevesebb élelmiszert és háztartási vegyi árut vásároltunk, mint 2008 hasonló időszakaiban. A KSH kimutatásai szerint az első félévben a nem élelmiszer jellegű termékeket is magában foglaló, teljes kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztók sokkal inkább saját magukkal, illetve saját családjukkal foglalkoznak. Ugyan eltérő mértékben de hazánkban is megfigyelhető az alábbi, a világ számos országában is érvényes 4 fogyasztói trend:

„A begubózás alatt azt értjük, hogy az emberek otthonuk közelében keresik a biztonságot' - jellemezte a világtrendeket Juhász László, a BCG ügyvezető igazgatója. Mindezt alátámasztják a GfK Hungária adatai, miszerint az elmúlt két évben a magyar élelmiszereket előnyben részesítők aránya 64-ről 68 százalékra emelkedett, amely alatt akár egyfajta lokalizációs választ is érthetünk a globalizációs változásokra.

Önellátás: „Mind a világ más országaiban, mind itthon az emberek egyre inkább hajlamosak arra, hogy önmaguk állítsanak elő termékeket, vagy végezzenek el feladatokat, ahelyett hogy megvásárolnának bizonyos termékeket, vagy igénybe vennének bizonyos szolgáltatásokat' - állapította meg Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

Otthonáció: A világtrendek szerint a fogyasztók idén nyáron inkább otthon maradtak, egy-két napos vagy rövidebb túrákat tettek, illetve kertészkedéssel töltötték a szabadidejüket. A magyarok legnagyobb arányban az üdülésről és a nyaralásról mondtak le, valamint a szabadidős tevékenységek területén terveznek spórolni.

A nők megváltozott szerepe: „A hazai élelmiszer és vegyi áru vásárlások 80 százalékának aktív szereplője a nő, vagyis a nők Magyarországon hatalmas költési potenciált jelentenek, akár nagyobbat is, mint a BCG által jelzett nemzetközi adat (70%)' - mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. A magyar nőket általában sokkal inkább érdekli a családjuk helyzete, mint az országé. A BCG által megfogalmazott kijelentés, amely szerint „a bevásárlás ma már sokkal inkább idő, türelem és lábmunka eredménye', tökéletesen igaz a hazai háziasszonyokra. Egyre több időt töltenek bevásárlással, hiszen több boltba mennek be, egyre többen keresik az akciós kínálatokat, hiszen egy szűkebb forrásból kell gazdálkodniuk. A nők szerepe a háztartások fogyasztási döntései kapcsán hangsúlyosabbak lettek.